Nagy Imre: Sopron vármegye története. Oklevéltár első kötet 1156-1411 (Sopron, 1889)
presencium significamus quibus expedit universis, quod Petrus Robauar dictus concivis noster coram nobis personaliter comparendo confessus exstitit ministerio vive vocis, quod ipse universas possessionarias porciones suas et heredum suorum, tam emticias quam hereditarias et donaticias in Mayád existentes, unacum sessionibus, laneis, terris, arabilibus, silvis, pratis, vineis et aliis quibuslibet earum utilitatibus et pertinenciis, quoquomodo ipsum et heredes suos tangentibus, et cum omnibus literis suis et instrumentis, quorum vigore easdem possedisset et habuisset, Nicolao, Johanni, Laurencio et Stephano filiis magistri Johannis filii Laurencii de Zarwkew pro quinquaginta quinque libris denariorum plene nostri in presencia ab eisdem habitis et receptis vendidisset, tradidisset et assignasset, imo vendidit, tradidit et assignavit coram nobis, nullum ius et proprietatem pro se ipso et heredibus suis reservando in eisdem, ita tamen, quod si idem Petrus aliquas literas, premissa tangentes, pro se vel heredibus suis retinuisset seu reservasset, extunc tales litere casse, frivole et viribus cariture ac earum exhibitoribus ubique nociture habeantur. In cuius rei memóriám firmitatemque perpetuam presentibus sigillum nostrum duximus appendendum. Dátum in Soprunio, feria quarta proxima post dominicam Letare, anno domini M° CCC° LXX° tercio. Fehér és violaszinü selyem zsinóron függött pecsét nyomaival; eredetije az orsz. Itárban, N. R. A. 385. 8. dipl. oszt. 6106. 287. A győri káptalan bizonyítja, hogy a két Nagymartoni Miklós, Pathly Lombár Merthlin ellen a nádor által bizonyos hatalmaskodásért fej és jószág vesztésre Ítéltetvén, a felek a káptalan előtt kiegyeztek úgy, hogy Keresztúr nevű bírtok vételárának törlesztésére a Kanizsayak a Nagymartoniak helyett nevezett Lombár Merthlinnek kétszázötven font dénártfizettek. 1373. apr. 5. Nos capitulum ecclesie Jauriensis memorie commendantes significamus universis quibus expedit presencium per tenorem, quod magistri Nykel filius Laurencii et altér Nykel
