Nagy Imre: Sopron vármegye története. Oklevéltár első kötet 1156-1411 (Sopron, 1889)

Petri filii Stephani de Harka unum ex nobis videlicet comitem Johannem filium Sándor de Ladon ad infrascriptam prohibicionem faciendam de sede nostra iudiciaria misissemus, tandem idem comes Johannes ad nos reversus nobis retulit tali modo, quod ipse feria quinta proxima ante festum Ascensionis domini accessisset ad facies possessionis Harka vocate, ubi et in cuius facie possessionis predictus Petrus personaliter astando, in sui et quam plurimorum aliorum proborum nobilium virorum presencia vicinorum et commetaneorum légitima convocacione facta illic congregatorum interessencia, nobilem dominam Claram relictam Nicolai fratris sui alienum seu hominem aligenam ad premissam suam possessionem Harka vocatam induccione et in eadem conservacione fructus et utilitates eiusdem possessionis percepcione prohibuisset et contradixisset inhibendo, asserendo dictus Petrus, quod de universis iuribus eiusdem domine Clare de possessionariis porcionibus Nicolai fratris sui nostro sub iudicio existentibus satisfacere promtus esset et paratus. Dátum in Cheperg, feria secunda proxima post terminum prohibicionis prenotate, anno domini M° CCC° LX° octavo. Papíron, hátlapján három ép pecséttel ; eredetije Sopron sz. kir. város ltárában, Lad. C. fasc. 1. Nro. 23. Ugyanott megvan a győri káptalannak 1368-ban nov. 2-án kelt oklevele, mely szerint ílarkai Péter szomszédjait Harka, Kury és Egered nevű birtokainak elfoglalásától tiltotta. 263. A vármegye ispánja és szolgabír ái bizony ságlevele, hogy Harkai István fia Péter, sógornőjével Klára asszonynyal a választott birák előtt kibékült. Sopron, 1368. jul. 13. Nos Johannes Zauka comes Suproniensis nec non iudices nobilium eiusdem comitatus significamus tenoré presencium quibus expedit universis, quod nostri in presencia personaliter constituti Tyan de Bik, Paulus filius Lorandi de Thaina, Johannes filius Schandor de Ladon, Andréas dictus Zine, (máshol Cene de Dyaloka), Thomas de Siderdorf, Valentinus de Weyka, Dominicus de Sag, nec non Jacobus Dehac (így) cum quibusdam aliis nobilibus fidedignis, et vive vocis oraculo sunt confessi, quod Petrus filius