Nagy Imre: Sopron vármegye története. Oklevéltár első kötet 1156-1411 (Sopron, 1889)

terre causam contra eosdem cives movisset, per amicabilem composicionem et ordinacionem proborum vírorum, ad plenam pacem seu concordiam devenisset cum eisdem, pacifice ipsam terram eisdem civibus in civitate possidendam relinquendo, cum suis utilitatibus universis, tali modo, quod racione ipsius terre, contra eandem civitatem aliquam quescionis matériám incitare non poterit seu movere. Dátum Bude, in quindenis festi Epiphaniarum domini, anno eusdem M° CCC° XX° quarto. Hátlapján pecsét nyomaival ; eredetije Sopron sz. k. város ltárában Lad. C. fasc. 1. Nr. 14. Tévesen 1344. év alatt van registrálva, V. ö. Fejér i. m. VIII. 2. 579. 1. hol az említett birtok Paghya néven fordul elő. 82. A győri káptalan előtt az Osl nemzetségből való Kanizsai Lőrincz és testvérei, ugyan azon nemzetségből több rokonaikat Szerdahely (Stodra), Heryn (Hirm), Moruch (Márcz), Semverth (Zemenye), Hublen (Höflein), Agyagos és Némethi nevű birtokaik elidegenitésétol tiltják. 1324. márt. 28. Nos capitulum Jauriensis ecclesie, damus pro memória, quod magister Laurencius filius comitis Emerici de genere Osl pro se et pro magistro Gregorio, Emerico, Michaele ac Deseu fratribus suis, coram nobis personaliter constitutus, extitit protestatus, quod Petrus filius Petri dictus Pethyz, Nicolaus filius Dominici, item Stephanus et Deseu filii Dionisii, ac alii filii Andrée de Nemethy in Rabakuz, possessiones ipsorum in Zeredahel, in Heryn, in Moruch, item in Semverth, in Hublen, in Agagus et in predicta possessione Nemethy, necnon alias ubique locorum, in regno Hungarie existencium, ipsis inrequisitis vendicionis et obligacionis titulo alienare intenderent, in preiudicium ipsorum non modicum et gravamen, personis australibus et in eodem regno Hungarie existentibus; unde huiusmodi vendicioni et alienacioni suo et predictorum fratrum suorum nomine contradixit inhibendo, inhibuit contradicendo, asserens, quod non aliis, nisi ipsis pertinere, racione proximitatis et vicinitatis, dinoscatur ad emendum, secundumque racio dicta veritatis et regni requirit