Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

Genthon István megállapította — nem abban keresendő, mintha itthoni elhelyezkedésük és működésük lehetetlenné vált volna. Hiszen például az olasz rinascimento művészei is éppen akkor árasztották el legjobban a külföldet, amikor hazájukat a sors éppen a legtöbb mecénással áldotta meg. Ugyanígy Ausztriában is a legtöbb magyar mestert Mátyás király korában találjuk, amikor a magyar király udvara mellett oly sok kiváló főpapi mecénás pártolta a művészetet. Ennek az is volt az oka, hogy Bécs nemcsak fő közlekedési útvonal mellett feküdt, hanem rohamosan fejlődött is és így munkát adott mindenkinek, aki falai közé érkezett. A magyarországi udvari és főúri mecénásokkal szemben ott demokratikusabb alapokon pártolták a művészetet. A Bécsben élő mesterek megrendelői többnyire gazdag városi polgárok voltak és igen jellemző, hogy a középkori Ausztria legnagyobbszabású műemlékét a bécsi Szent Istvánszékesegyházat is nagyobb részben a polgárok adományaiból emelték. A polgári mecénáskodás többkezűbb és állandóbb volt, mint a főúri és ha nem is szerzett kényelmes udvari állásokat, megtisztelte azonban művészeinket városi tanácsossággal vagy tekintélyt növelő templomgondnokságokkal} Az Ausztriában, különösen a Bécsben és a Bécsújhelyen szerepelt vándorművészek között nem egy sopronmegyei származású is volt. Ezeknek a művészeknek és mestereknek ottani működése némileg fényt vet a megye művészeti életének fejlettségére is és ebből következtetéseket vonhatunk egyes kétségtelenül provinciális, de mégis nyugatias jellegű művészeti iskoláknak a megye területén való működésére is. Az első Ausztriában működő mesterember, aki a Fertő partjáról származott, György szűcsmester volt, akit egy 1350-ből származó tanufelsorolás említ egy bécsi szőlőskerttel kapcsolatos viszály ügyében.

2 Bécsben különben a szűcsök között igen sok magyar volt. Egy bizonytalan hollétű magyar faluból származott az 1376-tól kezdve említett Ungerdorfer Dietrich szűcsmester, akinek Bécsben háza is volt.

3 1 Genthon István : Magyar művészek Ausztriában a mohácsi vészig. Budapest, 1927. 4-5. lk. 2 Genthon István i. m. 8. 1. Quellén zur Geschichte der Stadt Wien. I. 2. 2149. sz. — Gorig der Kurschner an dem Neusiedel. 3 Genthon István i. m. 8. 1. ÍTOD