Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

Mi sem természetesebb, hogy Zsigmond hívei igyekeztek megtorolni az apátság hazaárulás színezetével bíró üzelmeit. Garai Miklós bán Balázs nevü kőszegi és Kanizsai Miklós Bertalan nevű lékai várnagyai álltak a megtorló csapatok élére. 1398 április 28-án egy csapat kőszegi polgár élén, akikhez embereikkel Rohonci Kakas András, Jakab, Miklós és Mihály továbbá Pulyai Péter és Gotthárdi Miklós is csatlakoztak, fegyveresen megrohanták a monostort, a rendtagokat és a cselédeket véresre verték, az egyházi felszereléseket, kelyheket, könyveket és irományokat, az egyház lovait és még számos egyéb berendezési tárgyat magukkal vittek és így, mintegy háromezer forint értékű kárt okoztak. A támadók május 20-án ismét visszatértek és ekkor elűzték az összeesküvésben részes Miklós apátot és a rendtagokat, az apáti székbe pedig a premontrei Bachenheimi Jánost ültették, aki az apátság javainak kezelését nyomban átvette. Az egyházi funkciókat végző Bachenheimi János egy bizonyos Márton személyében maga mellé priort is nevezett ki. Ellentétek merültek fel azonban az új apát és priorja között, de ezeknek egyesség vetett véget. Ennek következtében János apát és Márton prior visszavonták az 1398 december 15-én a vasvári káptalanhoz benyújtott panaszukat.

1 Ezalatt az elűzött Miklós apát részletes jelentést terjesztett fel a római szentszékhez az apátság helyzetéről és arra kérte a pápát, hogy vizsgáltassa meg az ügyet és ha a panasz igaznak bizonyult, sújtsa egyházi átokkal Bachenheimi Jánost és társait és ezenkívül vessen ki rájuk ezer arany forintnyi bírságot és kötelezze őket az okozott károk megtérítésére. Mivel azonban a szentszéki követet a helyszíni szemle alkalmával könnyen baj érhetné, mert a «merényloknek» az apátság területén hatalmas pártfogóik — a kegyúr Kanizsaiak — vannak, azt javasolta Miklós apát, hogy a vizsgálatot ne a helyszínén tartsák meg, hanem idézzék a vádlottakat Rómába vagy egy más, a pápa által kijelölt helyre. Ennek értelmében Miklós, agrigentumi püspök, pápai megbízott a kiközösítés terhe alatt Rómába idézte Bachenheimi Jánost. Ez azonban négyszeri felhívást sem vett tudomásul, amiért is a kúria 1400 január 26-án minden egyházi állásra alkalmatlannak és nyilvánosan kiközösítettnek jelentette, az 1 Kovács Ignác, 95-%. 11c. — Hazai okmt. V. 192. 1.