Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

mében utasította a király 1326 augusztus 24-én Hédervári Dezső soproni főispánt, hogy az apátságnak járó tized utáni huszad beszedését biztosítsa.

1 Hédervári Dezső ez ügyben alispánját, Istvánt 1327-ben ismételten utasította, hogy a tized huszadát, amit erőszakos urak a zavaros időkben az apátságtól eltulajdonítottak, visszaszerezze és az apátnak juttassa.

2 Nem nyert azonban ilyen kedvező és gyors elintézést a homoki és hidegségi birtokok ügye. Kőszegi János 1325-ben bizonyságlevelet állított ki arról, hogy unokaöccse, Kőszegi András, a homoki és hidegségi birtokrészt végrendeletileg csakugyan a monostornak adományozta.

3 A birtok iránti per, amint az Nagymartoni Pál országbírónak egyik, 1339-ben kelt iratából kitűnik, tovább folyt és az apátot el is marasztalták bizonyos bírságösszeg lefizetésében.

4 A birtokok azonban úgylátszik, ténylegesen az apátság birtokában maradtak, viszont a Kanizsaiak mindvégig tagadták, hogy azokhoz való jogigényük elévült és ennek következtében a per több mint kétszáz év múlva is föléledt és még 1550-ben is folyt.

5 A kegyurakon kívül — szemben az adományok terén, ez időben már teljesen elhanyagolt csornai premontreiekkel — még Ikervári Péter és Gerongi (Göröngyi) Domonkos is birtokokhoz juttatták a borsmonostori cisztercitákat. Ikervári Péter 1329-ben feleségének, Ilonának és fiainak, Jánosnak és Pálnak beleegyezésével Ambos nevű birtokuknak a felerészét adta a monostornak.

6 Gerongi Domonkos pedig 1330-ban a locsmándi határban adott három telket és egy kúriát.

7 Ezek az adományok voltak egyelőre az utolsók és ezek zárták le a borsmonostori apátság birtokállományának XIII. századtól folyamatban lévő kialakulását. Húsz esztendőn keresztül csak az eddig megszerzett birtokoknak a védelme foglalkoztatta az apátságot. A perek azonban nem sok sikert hoztak a monostorra és különösen Márton apát volt szerencsétlen ezek vitelében és jóformán mindegyikben elmarasztalták.

8 Márton apát utóda Henrik lett, aki az apátság vámmentességéért 1 Fejér, VIII. 3. 62. 1. Az egész ügyre: Kovács Ignác i. m. 2 Fejér, VIII. 3. 248. I. 74-77. lk, 3 Fejér, VIII. 3. 128. 1. 6 Kovács Ignác i. m. 77. 1. 4 Nagy, I. 147-148. lk. 7 Fejér, VIII. 3. 503. 1. 6 Fejér, II. 618. 1. jegyzete. — 8 Kovács Ignác i. m. 79. 1.