Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)
Alig egyezett ki Frigyes Grafeneggel, Mátyás király megtette az előkészületeket a császár megtámadására. Ezekből az előkészületekből a soproni végek is kivették a maguk részét. 1477 április 16-án arról értesítette a király a soproni tanácsot, hogy a városban fekvő csapatai vezérévé Zeleni Jánost, a fekete sereg egyik híres zsoldos kapitányát nevezte ki. Zeleni Jánosnak és Mischullinger Vilmos főispánnak ugyanekkor utasítást adott Sopron erődítményeinek a kijavítására és további kiépítésére. Ennek következtében megparancsolta a király a városi tanácsnak, hogy a főispán és a csapatvezér intézkedéseit szigorúan tartsák be és mindenben engedelmeskedjenek nekik és gondoskodjanak a város élelemmel való bőséges ellátásáról. 1 Az előkészületek befejezése után Mátyás király 1477 június 12-én üzent hadat a császárnak. A magyar seregek nyomban Ausztriába törtek és kevés ellenállás után elfoglalták Trautmansdorfot és Petersdorfot. Ezeknek az erődítményeknek a megszállása után a szertekalandozó csapatok isszonyú pusztítást vittek végbe, úgyhogy Frigyes jónak látta a béke érdekében való tárgyalások megindítását. A két fél megbízottjai Kremsben ültek össze, de Mátyás olyan követelésekkel állott elő, amelyek a békét egyenesen lehetetlenné tették. A király ugyanis a császár által különböző alkalmakkor okozott károk megtérítése fejében hallatlan összeget, hétszázötvennégy ezer aranyat követelt. Ilyen alapon természetesen nem lehetett közös alapot találni a megegyezés számára, aminek következtében Mátyás augusztus elején tovább folytatta a hadjáratot és egymásután foglalta el a Bécs környéki és alsóausztriai várakat és városokat és csapatai Frigyes tartózkodási helyéig, Linzig és Gmundenig száguldoztak. A Lichtensteinek és szövetségeseik természetesen a magyar királyhoz csatlakoztak és közös erővel igyekeztek végetvetni Frigyes gyűlölt uralmának. Mátyás előnyomulásának az vetett véget, hogy a törökök október havában betörtek Horvátországba és ott nagy pusztítást vittek véghez. Ezért már október elején megindultak a tárgyalások és november 10-én fegyverszünetet, december 18-án Gmundenben pedig békét kötöttek. Frigyes 1 Házi, I. 5. 352—353. lk. — Tóth Zoltán : Mátyás király idegen zsoldosserege (A fekete sereg). Budapest, 1925. 251. 1.