Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)
hosszantartó és az ellentétes intézkedések következtében meg-meg" újuló perbe keveredett Sopron városával. 1 A vármegye nemessége és a város között sem volt ugyanekkor minden tekintetben szívélyes a viszony. Az ellentétek most elsősorban a földesurak jobbágyainak a város területére való költözésével kapcsolatban mérgesedtek el, úgyhogy a király kénytelen volt saját maga tekintélyével rendezni a dolgot. 1473 szeptember 15-én Budán kelt leiratában megparancsolta a sopronmegyei fő- és köznemességnek, hogy amiként Sopron városa megengedi, hogy jobbágyai az ő birtokaikra költözködjenek, ugyanígy a fennálló törvények értelmében ők se merészeljék lehetetlenné tenni jobbágyaiknak a város területére való szabad költözködését. 2 A megyei és városi urak házi perpatvaránál sokkal több kárt okozott azonban Frigyes császár kőszegi várnagya Zenger Frigyes, aki meglehetős hosszú békesség után ismét szerepelni kezdett, és az egykori husziták példáját utánozva a nemes és jobbágy lakosság békéjét és nyugalmát feldúlta. Sopron vármegye közönsége 1475 április 11 -én Ujkéren kelt levelében Ernst János királyi kincstartónak és a többi zászlós uraknak panaszolta el a sérelmeket és a békeszegést bejelentve, gyors segítséget kért tőlük szorult helyzetében. Zenger Frigyes és emberei latrok módjára nem csak a lovakat és az egyéb barmokat hajtották el, nemesek ezüst- és aranytárgyait rabolták el, magtárakat törtek fel, az embereket ruháikból vetkőztették ki, hanem nemes és nem nemes nőkön erőszakot is követtek el. A sági nemeseknek és jobbágyoknak ezerötszáz, Lócsi Tamásnak és jobbágyainak száz, Lócsi Lénárdnak ötven, Lócsi Tamásnak tizenkét, Lócsi Lászlónak harminckét és Büki Farkasnak ötven forintra becsült kárt okoztak. 3 Ugyanekkor más ellentétekre okot szolgáltató dolgok is történtek. Mátyás király ugyanis 1475-ben hadat viselt a török ellen és a Frigyes császárral kötött 1463. évi egyesség értelmében a császár és alattvalói birtokában lévő megyei területek adójának a beszedéséről is intézkedett és ezzel a sopronmegyei főispánt, Mischullinger Vilmost bízta meg. Ennek a megbízatásnak a végrehajtása azonban 1 Házi, I. 5. VII. 1. 3 Házi, I. 5. 333-334. lk. 'Házi, I. 5. 316-317. lk.