Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

tudósítást küldött ugyancsak augusztus 24-éről keltezve Mischulber Vilmos lánzséri várnagy a soproniaknak. Közölte a tanáccsal, hogy a Kanizsaiak a Pottendorf által szorongatott Léka várát fölmentették és tizenhét lovas katonát elfogtak. Kanizsaiak hatvan lovasa Kirch­schlag ellen vonult, seregüknek nagyobb része pedig Sopront szán­dékozik megtámadni. 1 Lehet, hogy ez a Sopron felé szándékozó csapat azonos azzal, «a kétszáz főre leapadt ellenséggel'), amelyet a császár kőszegi kapitánya Zenger Frigyes Szombathely mellett le akart győzni. Legalább is ezt írta augusztus 26-án a soproni városi tanácsnak, amikor hadieszközök Kőszegre szállítását kérte. 2 Erre a Zenger-féle előre beígért győzelemre azonban nem került sor, mert Mátyás király és Frigyes császár Brünnben békét kötöttek. Frigyes augusztus 24-én meghagyta a soproniaknak és kétségtelenül a többi várnagyoknak és csapatvezéreknek is, hogy parancsa ellenére ne merjék a békét megszegni. 3 A brünni megállapodás értelmében 1460 június 24-ig kötöttek fegyverszünetet a szemben álló felek. Ez a fegyverszünet azonban tele volt aggodalmakkal és különösen az osztrákok féltek a magyarok támadásaitól. Szeptember 3-án Frigyes császár tanácsosai azzal a kéréssel fordultak a soproni tanácshoz, hogy őket a magyarok erejé­ről, szándékáról és csapataik táborozási helyéről értesítsék. 4 Szep­tember 17-én pedig azért szólította fel a várost Ungnad János, hogy mivel a császárné Badenben néhány napon át fürödni fog, a magyarok szándékát kémleljék ki és tudják meg nem terveznek-e ellenük táma­dást? Azt, amit megtudtak, haladéktalanul közöljék vele. 5 Alaptalan volt-e a félelem? Valószínűnek kell tartanunk. A magyar csapatok ekkor úgylátszik Kőszeg közelében táboroztak, mert Frigyes császár szeptember 19-én a soproniakat ellenséges támadás esetén Kőszeg megsegítésére utasította. 6 Közben a soproniak, akik szüret előtt lévén, különös érdekükben állott az elzálogosított területek békéje, egyedülálló lépésre határozták el magukat. Egykori városkapitányukat Grafenegg Ulrikot, aki Fri­1 Házi, I. 4. 382- 383. lk. 'Házi, I. 4. 386. 1. 2 Házi, I. 4. 384. 1. "Házi, I. 4. 388-389. lk. 3 Házi, I. 4. 383. 1. 6 Házi, I. 4. 389-390. lk. # * *

Next

/
Thumbnails
Contents