Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

Ezért a király 1458 április 6-án Sopron város közönségének irányában tanúsított jóindulatát harmincad- és vámmentességüknek és egyéb kiváltságaiknak megerősítésével viszonozta és megígérte a zálogból való visszaváltásukat és egyben felszólította őket, hogy a császárhoz küldött követének, Sáry Péternek, oda- és visszamenet megfelelő kíséretet adjanak.

1 Sáry Péter székesfehérvári őrkanonok a király titkárával már márciusban is járt a császárnál. Utjuknak biztosítása végett március 9-én Mátyás király már utasította a várost.

2 Március 12-én pedig Kanizsai Imre, a soproni főispán szólította föl a várost Tolnai Péter mesternek, akit Mátyás király küldött a császárhoz, szíves fogadására.

3 Március 27-én pedig Frigyes császár parancsolta meg a soproni városi tanácsnak, hogy Szilágyi Mihály kormányzó követét, Sáry Pétert, aki urához megy és onnan ismét visszatér, Sárvárig és Sárvártól újból vissza, megfelelő kísérettel lássák el.

4 Április 20-án ismét Bécsújhelyen találjuk Sáry Pétert, akinek biztonságáról való gondoskodást ismét a soproniakra bízta a császár.

5 A Frigyesnél való követjárásnak azonban semmi eredménye sem lett. A császárt a szent korona kiszolgáltatására nem lehetett rábírni, mert feltételeit — előbb kétszázezer, utóbb pedig nyolcvanezer aranyforint váltságdíjat követelt — teljesíteni nem lehetett. Ekkor Mátyás király hadat üzent a császárnak és négyezer emberrel Kanizsai Lászlót küldte az osztrák határszélre.

6 Kanizsai csapatai már április közepén a megye területén állottak. Április 29-én Frigyes császár már megköszönte a soproni tanács értesítését az «ellenség», azaz a magyar csapatok mozdulatáról és egyúttal felszólította a kétségtelenül nem a leghazafiasabban viselkedő városi tanácsot az ellenfél mozdulatainak további figyelemmel kísérésére és a város fokozottabb őrzésére.

7 Háború azonban, részben Frigyes tehetetlensége, részben pedig a belpolitikai változások következtében nem tört ki és csak a kisebb-nagyobb hatalmaskodások föllángolásáról beszélhetünk. 1 Hazai okmt., IV. 395. 1. — Házi, I. 4. 270. 1. 2 Hazai okmt., IV. 391. 1. — Házi, I. 4. 267. 1. 3 Házi, I. 4. 268. 1. 'Házi, I. 4. 269. 1. 6 Mill. Tört., IV. 187-188. lk. 6 Házi, I. 4. 274. 1. 7 Házi, I. 4. 278. 1.