Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

katonákat az álatalános felkelés alkalmával se vonják be, hanem hagyják meg addigi állomáshelyeiken. 1 A vármegye tehát nemcsak, hogy zsoldosokat fogadott, hanem nemeseit is katonai szolgálatra rendelte be. Ezek a sopronmegyeiek — nemesek és zsoldosok — nemcsak a megye területén, hanem a győri püspök veszélyeztetett váraiban és városaiban, Győrött és Szombathelyen is teljesítettek szolgálatot. A katonai készenlét ellenére a közbiztonság megyeszerte igen rossz volt. Az olyan hatalmaskodások, mint aminőt a Mihályiak, Csák László, Linkóháti Benedek és az Ostffyak követtek el egymás ellenében, hogy a Kis-Rábán épült malmaikat kölcsönösen lerom­bolták, 2 azelőtt is divatban voltak. Nagy volt azonban, különösen 1450-ben a közlekedés terén a zavar. 1450 március 26-án Sárvárott kelt levelében Rozgonyi Radnót székely ispán — és minden való­színűség szerint soproni főispán is — közölte a sopronvárosi tanács­csal, hogy polgártársaiknak, főleg egy bizonyos Jeromosnak, aki mindig jóbarátja volt, a megkárosítását őszintén sajnálja és minden erejével törekedni fog, hogy az elrabolt javak megkerüljenek. 3 Július 8-án pedig Vági Dénes és Dalkai Miklós sárvári várnagyok és sopronmegyei alispánok arra kérték a soproni városi tanácsot, hogy uruk — Rozgonyi Radnót — jobbágyait állandóan megkárosító gonosztevőknek városukban szállást ne adjanak. Megjegyzik, hogy ennek ellenkezője cseppet sem válna a város becsületére. 4 Ezt megelőzően már egy héttel előbb július 1-én is kérte a két várnagy a tanácsot, hogy a György hegyfalusi jobbágytól Sopron közelében erőszakosan elvett két ló visszaszerzéséhez nyújtsanak segítséget. 5 Július 14-én pedig IV. Frigyes német király parancsolta meg a városnak, hogy az útonállókat kerítsék kézre és a további intéz­kedésig tartsák őket fogva. 6 A magyar és német hatóságoknak, valamint Sopron városának a közbelépése csak kis időre fékezte meg a hatalmaskodásokat és rablásokat, mert azok az év végén ismét nagy erővel lobbantak lángra. A város erélytelensége, amely a megyei lakosság békéjét feldúló rablók és fosztogatók kézrekerí­tésének sikertelensége nyomán tűnt ki, a bűnpártolás látszatát 1 Nagy, II. 334-335. lk. 2 Nagy, II. 341-342. lk. 3 Házi, I. 3. 280. 1. 4 Házi, I. 3. 287 - 288. lk. 5 Házi, I. 3. 286. 1. 6 Házi, I. 3. 288. 1. Sopron vármegye története. 53 833

Next

/
Thumbnails
Contents