Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

László főispáni méltóságától való megválásának körülményeit ma még nem ismerjük. Szinte kétségtelennek kell azonban tartanunk, hogy ő is a Kanizsaiak példáján elindulva, Erzsébet királyné és V. László király hívei sorába tartozott. A sopronmegyei urak politikai állásfoglalása a pillanatnyi hatalmi helyzethez igazodott. Kanizsai Imre az Ulászló pártjához tartozó Rozgonyiak fogságába került. Ulászló király hűtleneknek nyilvánította őket és a zalai kehidai uradalmukat Gersei Petőnek adományozta. Kanizsa várát a Rozgonyiak vették ostrom alá és csak az alsólendvai Bánfiak segítő csapatai mentették meg a család számára.

1 A Kanizsaiak sopronmegyei birtokai 1440-ben Ulászló híveinek tevékenységi köréből meglehetősen kiestek. Nem estek ki azonban a zavarosban halászni akaró Erzsébet és László pártiak hatalmi szférájából. 1440 szeptember 24-én Paumgarti Weytraher Mártonnak tiltotta meg a királyné, hogy a Kanizsaiak — Imre és László özvegye — kismartoni és szarvkői váraihoz tartozó szőlőhegyek birtokbavételét és bizonyos pénzbeli jövedelmeknek azok jobbágyain való behajtását.

2 December 16-án pedig hadvezérét, Staynar Jánost utasította a királyné, hogy Kanizsai Imrét, Kanizsai László özvegyét és ennek fiait, Kanizsai Miklóst és Lászlót birtokaikban ne háborgassa és őket mindenki ellen védelmezze meg.

3 A Kanizsaiak és rokonaik esetleges időközi elpártolása, ami a birtokok zaklatását megmagyarázná, szintén nem lehetetlen, hiszen például a Lászlót koronázó Szécsi Dénes prímás július 17-én a Szent István király fej ereklyetartójáról levett koronával Ulászlót koronázta királlyá. Ez nem gátolta meg azonban abban, hogy csakhamar Erzsébet és László pártjára visszatérjen. Az Ulászló-párti Rozgonyi István és György Erzsébet királynétól bocsánatot kértek eddigi magatartásukért.

4 Az év végén a pártviszály a maga teljes kifejlettségében tombolt és a helyzetet még csak jobban elmérgesísítette, hogy Erzsébet özvegy királyné fia gyámjául Habsburgi Frigyes német királyt ismerte el, aki biztos zálogok ellenében jelentős pénzeket bocsátott Erzsébet rendelkezésére. Magát Sopron városát nyolcezer aranyért zálogosította el a királyné.

5 'Pór i. m. 44. — Zalai okmt. 3 Nagy, II. 300-301. lk. 504-530. lk. 4 Mill. Tört. IV. 21-22. lk. 3 Nagy, II. 299- 300. lk. 5 Huber i. m. II. 490. 1.