Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)
fejében Muzsajon az Ebergőciek. 1355-ben Nagymuzsajban lévő birtokrészét Ebergőci István fia Miklós Kishőflányi Belednek elzálogosította. 1 Ennek az Ebergőci Miklósnak volt a testvére az az Ebergőci István fia János, aki atyjuk mostohatestvérének Szőke Istvánnak fiával, Andrással hamispénz verésre és rablásra vetemedett. 1363-ban Ebergőci Andrást és Jánost a nyilvános rabláson és hamispénz verésen rajtaérték és a zsákmányolt javakat és a pénzveréshez szükséges eszközöket is megtalálták. A király ezért fej- és jószágvesztésre ítélte őket és birtokaikat, nevezetesen Ebergőcöt és Dágot, Kanizsai István zágrábi püspöknek, akkor egész Szlavónia vikáriusának és fivérének, Jánosnak adományozta. 2 Az ítéletet csak a birtokelkobzásra nézve hajtották végre, sőt 1365 június 4-én meg is kegyelmezett nekik a király és elrendelte, hogy elvett jószágaikat adják vissza nekik, mivel a bolgár hadjáratban Himfi Benedek bodonyi kapitány szolgálatában kitüntették magukat. 3 1365 július 26-án a Kanizsaiak kérésére a király ezt az intézkedését visszavonta és előbbi kegyelmezését úgy módosította, hogy azt csak a fejvesztésre nézve értette. Dág és Ebergőc nevű birtokukat azonban, amelyet már előbb Kanizsai Istvánnak és Jánosnak adományozott, nem kaphatják vissza. 4 Ugylátszik, hogy a Kanizsaiak csak 1373-ban akarták magukat beiktattatni az Ebergőci birtokba. A pannonhalmi konvent kiküldötte, Nilkai Miklós szerint azonban ekkor sem sikerült a birtokbavétel, mert ennek a két Ebergőci ellentmondott, amiért azután a káptalani kiküldött és a homo regiusz a király elé idézte a feleket. 5 Az ügy az országbíró elé került. A kitűzött első tárgyalásra nem jelentek meg az Ebergőciek. Ki is rótták rájuk a három márka büntetést. Másodszor már ott voltak. Péter fia Miklós, a Kanizsaiak procuratora bebizonyította urainak Ebergőchöz való jogát, azért az országbíró a birtokot nekik ítélte és megbízta a 1 Nagy, I. 244. 1. 2 Fejér, III. 356. 1. 3 Nagy, I. 358. 1. 4 Nagy, I. 35. 1. 5 Oklevélmásolatok: 197. sz. — Eredetije az OL-ban.