Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)
városa közötti egyezkedés lett a vége. A város természetesen az okozott kár megtérítését követelte. Ennyi pénzük azonban a Dágiaknak — akik úgylátszik csaknem mind ludasak voltak a dologban — nem volt. Ezért birtokaik eladásáról kellett gondoskodniok. Dági Péter fia Miklós, aki Dági Lőrinc fia Péterrel zálogviszonyban is volt, egy ilyen nem kielégítő, Móric fia Simon volt macsói bánnal kötött, birtokára vonatkozó eladási szerződését 1373 június 13-án vonta vissza a győri káptalan előtt. 1 Ugyanott június 30-án írásba foglaltatta a Sopron városával kötött szerződést, amelynek értelmében dági örökölt birtokrészét Lajos királynak, illetőleg a király engedelmével a soproni polgároknak ezerötven aranyforintért eladta. 2 Ugyanezen a napon Dági Lőrinc és fia, János is írásba foglaltatták a győri káptalan előtt szerződésüket, amely szerint Sopron városával határos dági birtokukat, kivéve Péter fia István részét, minden tartozékával és jövedelmével együtt kétszáztizenhárom aranyforintért eladják Lajos királynak, illetőleg a király jóváhagyásával Sopron városának. 3 Ugyanekkor Dági Lőrinc leánya, Anna asszony is a Dágon őt törvényesen megillető leánynegyedet négyszázhetvenöt forintért eladta Lajos királynak, illetve a király hozzájárulásával Sopron városának. Az eladáshoz Anna asszony és Fletel Hertul soproni polgár fia, Péter is hozzájárult. 4 Az erdőgyujtogatásnak az lett tehát a vége, hogy mintegy a király parancsára a Dágiak kénytelenek voltak fej - és jószágvesztés elkerülése végett birtokaiktól megválni. Az 1373 június 30-án kötött szerződések végösszege 2238 aranyforintot tett ki, amely összeg kétségtelenül fedezte az 1000 márkát kitevő kárt és a még azonkívül felmerült kiadásokat. Az egész család vagyoni összeroppanását eredményezte tehát az 1372. évi gyújtogatás. Az ezen ügytől távolabb álló családtagok is megérezték ennek következményeit. Valószínű, hogy kisebbnagyobb kölcsönökkel igyekeztek bajba jutott rokonaikon segíteni, aminek következtében azután sajátmaguk is eladósodtak és tönkrementek. 1379-ben egy eddig nem szereplő ág, Dági Mihály fia István és nővére, Anna, ismerték el a pozsonyi káptalan előtt, hogy 1 Házi, I. I. 162. 1. 3 Házi, I. 1. 164-165. lk. 2 Házi, I. 1. 162-163. lk. 'Házi, I. 1. 165-166. Ik.
