Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

«az országban dúló zavargások miatt»,

1 birtokát 1311-nél korábban aligha kapta vissza.

2 A viszonyok rendeződése után félszázadon keresztül csendes békességben bírták a Kisfaludiak és Domonkos leszármazottjai a Mihályiak Rába-parti birtokaikat. János leszármazottjai közül Kisfaludi Lőrinc fia János, Vági Benedekkel együtt 1351-ben hites ember volt egy Kanizsai Lőrinc fiainak szóló királyi adományba való beiktatásánál.

3 1358-ban Kisfaíudi János és fiai, Miklós István Lőrinc és László a győri káptalan előtt tiltakoztak az ellen, hogy rokonuk Nagymihályi (Mihályi) Pál egy, a Repce vizén álló malmuknak a vizét továbbra is elvezesse, mert ezzel nekik nagy kárt okozott. Az eszterünek hívott malomgát által elzárt vizet (aquam, quam cum clausura vulgaliter Oztorow vocata servare debuisset) kibocsátva, elöntötte szántóföldjeiket, rétjeiket, kaszálóikat és erdőjüket, úgyhogy több mint háromszáz márkányi kárt okozott nekik.

4 Ez a Mihályi Ugrin fia, Pál, akinek lelkében úgylátszik egy kis Répce-menti Csák Máté lakozott, egy 1359 december 20-án a győri káptalan előtt kelt irat bizonysága szerint rokonaival a Kisfaludiakkal, Kisfaíudi Jánossal és négy fiával abban egyezett meg, hogy Mihályi és Kisfalud, vagy másik nevén Kázmér falvakban és egyebütt lévő birtokaikról szóló okleveleiken megosztoznak. Az iratok a Mihályiban lévő, Szent György vértanú tiszteletére épült templomban voltak elhelyezve. Az iratoknak a két család közti felosztása után, amit László győri kanonok végzett, a közös vonatkozású iratokat további megőrzés végett a templom sekrestyéjében helyezték el. Kivételt képezett a székesfehérvári káptalan által kiállított, a márci birtokra vonatkozó kiváltságlevél, amelyet Ugrin fia Pál minden kérés ellenére magánál tartott. Az előzetes megegyezés szerint ezután nyolc választott bírónak kellett volna Mihályi és Kisfalud, másik nevén Kázmér pontos határait kijelölni, de ezek az ügy nehézsége miatt nem tudtak ítéletet mondani, amire azután a felek maguk egyeztek meg a birtok felosztásában.

5 1 Hazai okmánytár, III. 51-52. lk. — Fejér, VIII. 5. 29. 1. * Karácsonyi János: Magyar nemzetségek. I. 314. 1. 3 Nagy, I. 230. 1. 4 Nagy, I. 287-288. lk. 6 Nagy, I. 319-320. lk. 45* 707