Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

A pénz, amit egyes urak birtokaikra felvettek, legtöbbször saját úri mivoltuknak a fitogtatására kellett. így például a Csák-nembeli Ugodi Móric, akinek többek között Balf is birtoka volt, 1305 táján olyan lakodalmat csapott Aba Amadé nádor lányával, hogy a költségek fedezésére rendes jövedelme nem volt elegendő és emiatt kölcsönökhöz kellett folyamodnia. Birtokai közül az értékes Balfra igen könnyen kapott kölcsönt a közeli Sopron polgáraitól. Balfot már testvére, Demeter fia Csák is el-elzálogosította, Móric mester pedig szintén erre vette fel a menyegzőre szükséges pénzt. 1307ben azonban Móric szerzetes, felesége pedig margitszigeti apáca lett és mivel a Balfra fölvett adósságot nem törlesztették, ezért azok fejében az egész falut átengedték a hitelezőknek.

1 Az ilyen és sokszor nem ellenőrizhető hasonló esetek érdekes fényt vetnek a XIV. század földesurainak életére, akik közül nem egy értette a módját, hogy hogyan kell úrimódon tönkremenni. A birtokok zálogbaadásának két módját tudjuk megkülönböztetni. Az egyik mód az, amikor a birtokosok lehetőleg csak nemzetségi tag vagy közeli rokon számára kötik le a birtokot és szinte félve vigyáznak, hogy idegen nemzetség vagy család kezébe ne jusson, még csak oly rövid időre is, az ősi föld. A zálogbaadásnak másik, kétségtelenül nagyobb vállalkozási lehetőségeket nyújtó módja az volt, hogy félretéve a birtok rokoni körön belül való maradásának az elvét, idegen birtokosoknak vagy más, tőkével rendelkezőknek, rendszerint zsidó üzletembereknek kötötték le a jószágot. A zálogbaadásnak ez a módja nagymértékben kedvezett a kellő tőkével rendelkező birtokszerzők politikájának. A birtokok nemzetségi tagoknak való zálogbaadása különösen a nagykiterjedésű nemzetségek kebelében ment könnyen, hiszen ezek tagjai sorában a legkülönbözőbb tehetségű és vagyoni adottságú nemzetségtagok voltak találhatók. Legközelebbi rokonának, saját testvérének, Andrásnak adta zálogba 1280-ban Osli-nembeli Gergely comes Homok és Hidegséd nevű birtokokban az őt illető harmadnak a harmadrészét. 1283 július 3-án újabb három évre meghosszabbították az elzálogolás időpontját. 1 Hazai okmt. III. 57—58. lk. — Karácsonyi : Magyar nemzetségek, I. 334336. lk.