Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

kaptak 1323-ban vámmentességet.

1 Ilyen helyi beállítottságú körülmények között érte tehát Sopront az országos gazdaság- és külpolitika eredményeképpen, szinte váratlanul és mondhatnánk felkészületlenül az 1324. évi királyi határozat. Az Ausztria ellen irányuló határzár következménye egyelőre valószínűleg az lett, hogy azok az osztrák kereskedők, akiknek magyar árukra volt szükségük, kénytelenek voltak azok átvétele céljából Magyarország határmenti városaiba jönni, mert a magyar kereskedők többé Bécsbe nem mehettek. Ennek a határszéleken fellépő közvetítő kereskedelemnek folyománya képpen az osztrák határszéli városok — Bécsújhely, Bruck — kereskedelmi élete is kezdett fellendülni. A soproniak ennek következtében a megye területének mezőgazdasági termékeit egyedül voltak hivatva az osztrák területek felé közvetíteni. Sopron város lakosainak kereskedelmi egyedárusága azonban megyeszerte ellenkezést váltott ki, hiszen a birtokos urak a határszél közelségénél fogva, maguk is közvetlenül, kétségtelenül nagyobb haszonnal tudták eladni annakelőtte állataikat és terményeiket. Ennek a földesurak részéről való ellenkezésnek letörésére és a város királyi privilégiumokban biztosított jogainak megvalósítására 1331 március 1-én Lackfi István, Sopron és Vas vármegyék főispánja megparancsolta összes vámszedőinek, valamint azoknak a nemeseknek is, akik vámot bírtak, hogy a soproni polgároktól a Sár- és a Rába-folyók között vámot szedni ne merjenek.

2 Sopron város kereskedelmét ismét új irányba terelte az 1335-ben, a visegrádi kongresszuson létrejött cseh-magyar kereskedelmi szerződés, amelynek éle még fokozottabb mértékben irányult Ausztria ellen és a bécsi kereskedők útját Magyarország felé oly teljes mértékben elzárta, hogy azok végállomása és árucsere helye az országban bent Sopron helyett a határszéli Bruck lett. Sopron tehát 1335-ben, mivel az osztrák kereskedőket többé nem engedték be magyar földre, elvesztette a közvetítő kereskedelemből származó haszonlehetőségeket és ezért saját jólfelfogott érdekében más lehetőségek után kellett néznie a városnak. Ezt az új lehetőséget a 1 Házi, I. 1. 39., 40. lk. — Az egész fejlődésre nézve lásd Sárhözy Irén : Sopron kereskedelme a középkorban. Budapest, 1933. 30— 32. lk. — Pleidell Ambrus i. m. 68. 1. 'Nagy, I. 121-122. lk. — Házi, I. 1. 57. 1.