Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

kat, amelyekből emberőseink kőszerszámokat pattintottak le. Ilyen nucleus a kőkor valamennyi emeletéből származhatik és ezért a kor meghatározásnál igen óvatosan kell eljárni, hogy hatalmas tévedések áldozatául ne essünk. Különösen a földtani képződményekre kell nagy gondot fordítani. Csornán a pleisztocénkori képződmények vastagsága 133*2 m, amit a Rába és a Rábca folyók kavicsa és homoka épített fel az évszázezredek folyamán. A kavics tömegben két, fatörzseket is tartalmazó, tőzeges, barnaföldes réteget találunk, amelyek a két interglaciális időszak éghajlatváltozására utalnak. Ezek közül az alsó réteg, amelynek vastagsága 2 m, 70 m mélységben, a fiatalabb felső réteg, amely csak 1 m vastag, 43 m mélységben van. Az efölött elterülő kavicsréteg a felső pleisztocénhoz tartozik, amely már az ősholocénbe belenyúló postglaciális időszakkal végződik. Erre a kavicsrétegre telepszik az itt csak 1*8 m vastag holocénképződmény. A jégkorszak után Csorna vidékén 10—80 cm vastagságban szürkés, vasrozsdafoltos mocsári agyag ülepedett le, amin aztán barnásfekete agyagréteg képződött. Ez a réteg, amelynek képződése a postglaciális időszak végére, az alsó holocénbe tehető, 0*5— 1 m vastag. Ebből került elő a csornai nucleus 1*6 m mélységből. Maga a nucleus nem nagy, úgyhogy belőle csupán kisebb, 1—2 cm hosszú, lepattintott szilánkok kerülhettek elő. Ezek a szilánkok kagylós törésük folytán gömbölyded felületűek és igen élesek lehettek, úgyhogy megmunkálás nélkül is kőeszköz gyanánt voltak használhatók. Ilyen apró, úgynevezett mikrolithikus kőeszközöket az őskőkor végén az alsó és felső Azylien mesolithicum néven összefoglalt időszakában tényleg használtak. A földtani és ősrégészeti bizonyítékok alapján Horusitzky Henrik, a csornai nucleus megtalálója és ismertetője a magdelénien végére vagy még inkább az Azylienbe tartozónak állapította meg a leletet.

2 Ezt a megállapítást nagyban alátámasztja, hogy megyénk keleti területéhez közel, a győrmegyei Koroncón az 1860-as években talált kőeszközöket Hillebrand Jenő Azylien-koriaknak ismerte fel.

1 1 Hillebrand Jenő : Ungarische Funde aus dem Mesolithikum. Wiener Práhistorische Zeitschrift, 1925. XII. 81. 1. 2 Horusitzky Henrik •" A csornai kőkori lelet. Felolvasás a Szent István Akadémián. Budapest, 1926. 5—6. lk. 4* 51