Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

vésre engednek következtetni. Igen jellemzők azonban, talán éppen azért, hogy Nagy Lajos uralkodásának végétől számítva ezek az alispáni kiadványok igen megritkultak. Ezt az akkori politikailag zavaros időkön kívül valószínűleg az egyházi hites helyek nagyobb tekintélye is okozta. Az alispáni szék okleveleinek tárgykörével nagyjában megegyezők a szolgabírói oklevelek is. Ezek száma azonban jóval kisebb, mint az alispániaké. Az első sopronmegyei szolgabírói kiadvány 1352 június 14-éről keltezett, beiktatásról szóló nyilatkozat.

1 1355-ben a szolgabírák egy előttük kifizetett hitbérről és hozományról tettek bizonyságot,

2 1358-ban pedig egy birtokon osztozkodók megegyezéséről állítottak ki oklevelet.

3 1361-ben Bálint és Pál soproni szolgabírák előtt egy hitbért és hozományt adtak ki,

4 és egy özvegyet elégítettek ki jegyajándékára nézve.

5 1362-ből a városi és a megyei bíróság alkalmi együttműködéséről maradt fönn egy oklevél. Eszerint Pál és Bálint sopronmegyei szolgabírák bizonyították, hogy abban az időben, amikor közülük Pál szolgabíró Peuhel István soproni bíró kérésére résztyett abban az ítélkezésben, amelyet Pilichdorfer János nevű gonosztevő felett tartott Sopron város bírói széke, sem a királytól, sem a nádortól nem érkezett levél, sem pedig senki a jelenvoltak közül nem tett ilyesmiről említést.

6 1366-b an már ismét csak egy, a nádori közgyűlésen elkezdett ügyben a felek között történt megegyezésről tettek bizonyságot.

7 A fenti iratokból a szolgabíráknak az alispáni székkel egyenlőjogú cselekvése derül ki. A sopronvárosi bíráskodásban való részvétel elsősorban — úgy véljük — a magyar jogban járatos szolgabírónak alkalomszerű meghívása volt és semmiesetre sem lehet általános szo1 Nagy, I. 236-237. Ik. 2 Nagy, I. 250. I. * Nagy, I. 298. 1. 'Nagy, I. 326-327. lk. — Házi, I. 1. 125. 1. 6 Házi, I. 1. 125-126. lk. 6 Házi, I. 1. 127-128. lk. 7 Oklevélmásolatok: 155. sz. — Eredetije M. Nemzeti Múzeumban. Okolicsányi-lt.