Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

Liszkai Pál asztalnokmester viselt tovább, talán 1372-ig, amikor is Oppelni László megvált nádori székétől és azt Lackfi Imre foglalta el. Van azonban egy 1371 március 9-én kelt oklevelünk, amelyben Nagy Lajos király Nagymartoni Német Miklóst és Nagymartoni Magyar Miklóst a nemeseken való hatalmaskodásaikért és a németeknek behívásáért azzal büntette, hogy mindennemű vagyoni átruházásaikat — kivéve a Kanizsaiakkal kötötteket — érvénytelennek nyilvánította.

1 Ennek az oklevélnek az elején a következők vannak írva : reláció Emerici voivode, vagyis Imre vajda előterjesztése. Ez az Imre vajda azonos Lackfi Imrével, aki 1369-től 1372-ig viselte az erdélyi vajdaságot.

2 Már most az elkövetkezendő idők kutatásainak feladata lesz, hogy tisztázza a kérdést, hogy Lackfi I mre ennek a két sopronmegyei nagybirtokos úrnak az ügyében, mint soproni főispán, vagy csak mint a király környezetében tartózkodó megbízott járt-e el? Lackfi Imre, akinek háta mögött már szintén fényes katonai pálya tündökölt a nádori méltósággal együtt Sopron, Mosón és Vas vármegyék főispáni méltóságát is elnyerte. A Lackfi-család ekkor állt hatalmának és gazdagságának tetőfokán és a közönséges mértéket messze meghaladó magánhatalmi erőforrások feltétlen urai voltak.

3 Ez a hatalmas nagy úr azonban nem egészen 1375-ben bekövetkezett haláláig

4 viselte — legalább is nem egyedül — a soproni főispáni megbízatást, mert már 1374-ben Széchenyi Frank (Ferenc) volt a soproni főispán. Himfi Benedek, Liszkai Pál és Lackfi Imre soproni főispánkodása idején szereplő alispánokat, János fia Péter mestert, András mestert és Lökös fia Miklós mestert Házi Jenő nagyfontosságú megállapításai során ismét a főispánok sorába helyezte. Ezeknek a számos zavarra alkalmat adó tévedéseknek a helyreigazítását a következőkkel okolhatjuk meg.

5 Egy 1370 május 20-án Csepregen kelt oklevél kiállítói voltak magister Petrus filius Johannis comes Suppruniensis et iudices 'Nagy, I. 392-393. lk. 2 Hóman—Szekfű, III. 48. 1. melléklete. 3 Hóman-Szekfü, III. 159. 1. * Hóman-Szekjű, III. 163. 1. 6 Fejér, IX. 4. 581. 1.