Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

Később, amidőn már virágzó jobbágyközségek keletkeztek, a földesúr gyakran átruházhatta bíráskodási jogának gyakorlását e községekre, illetve azok elöljárójára, bírájára (villici), melyet ő többkevesebb esküdttel gyakorolt a földesúrtól meghatározott mértékben. A földesúri bíráskodástól a megyéhez lehetett fellebbezni. A megyénél a perfolyam a következő volt. A felperes panasztételével kezdődött a perfolyam, amidőn is ez a bíróság elé járulva kérte, hogy ellenfelét, az alperest, szabályszerű idézés által megjelenésre kényszerítsék. Ha a király, a nádor vagy más királyi főtisztviselő tartott törvénykező gyűlést, akkor előzetes idézésnek nem volt helye, hanem kiki felléphetett panaszával a gyűlésen jelenlévő ellenfelével szemben. így történt ez az említett soproni nádori közgyűléseken is. Az idézés a megyei sedria elé az Anjou-korban különböző volt. Némely megye megtartotta az ősi pecséttel való idézési formát, mások pedig, köztük Sopron vármegye is, egy-egy hiteles hely közreműködésével eszközölték azt. Hiteles helyek voltak a megyében a csornai premontrei prépostság, valamint a keresztesek soproni és bői konventje. Ha az alperes az első idézésre nem jelent meg, többször, háromszor, ötször, sőt a mint egy soproni oklevél bizonyítja, hétszer is megismételhették az idézést,

1 de bírság terhe alatt. A megye hetenként, majd kéthetenként tartott törvényszéket a szokás útján erre kijelölt és rendelt köznapon. A felek a kitűzött napon, sőt a nap meghatározott órájában tartoztak megjelenni. Ha ez az óra elmúlt és az idézett nem jelent meg, tovább nem vártak az ellenfélre, hanem vagy elmarasztalták, vagy újabb határidőt tűztek ki. A sedrián is szokásban volt a kikiáltás, a proclamatio. Erre a felek a bíróság elé léptek és a felperes, ha okmányai (litterae citatoriae, inquisitoriae, prohibitoriae) rendben voltak, ezeket mutatta be a bíróságnak, mint amelyek panaszát tartalmazták. Régente a felperes panaszát mindig egyenesen ellenfeléhez intézte. Ha pedig az alperes ebben meggátolta, úgy azt megbírságolták. Ha okmányokkal bizonyított a felperes, akkor ellenfele kérhette azok mását, tanulmányozás végett, de ez rendesen csak néhány óráig tarthatott. Az alperes kérhetett a panasz után feleletre (ad respondendum) új határidőt, amit ha megkapott, a panasz emeléséről a felperes részére bizony ságievei et állítottak ki. 1 Nagy, I. 89. 1. 37* 579