Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)
fognak Károly Róbert magyar királlyal békeszerződéseket kötni. 1 Ez az adat is azt bizonyítja, hogy a soproni és vasi Kőszegiek most már teljes mértékben szakítottak a magyar királlyal és a magyarsággal és szívvel-lélekkel, keserű bosszúvággyal telítve az osztrák hercegek szolgálatába szegődtek és osztrák főurakká lettek, ők, akiknek pártütő nagyatyái egykor a magyar nemzeti érdekek előharcosai voltak egy pogány szokásoknak hódoló magyar király korában. Az Albert és Ottó osztrák hercegek hűségébe szegődött, Sopronban és Vasban birtokos Kőszegiek lépésének hátterében ismét az országos politika változásai szerepeltek, mint indítékok. A hercegek, akik Károly Róbertnek unokaöccsei voltak, az 1335 októberében lezajlott visegrádi kongresszus gazdasági és politikai eredményei miatt nehezteltek a magyar királyra. Ez a szerződés, amely Magyarország befolyását a cseh, morva és lengyel államokra nagymértékben előmozdította és azokkal együtt az országos szövetséges keretek között, Kelet-Európa leghatalmasabb birodalmává volt hivatva tenni, nagy megrökönyödést keltett Ausztriában. Albert és Ottó hercegek azonnal kibékültek régi ellenfelükkel. Bajor Lajos német-római császárral és egyidejűleg megkezdték a magyar határvidékek nyugtalanítását. Támadásaik sikerének biztosítása végett összeköttetéseket kerestek Károly elégedetlen alattvalóival is és azok magyarországi birtokainak német birodalmi hübérré való átalakítását ígérték. Ez állt a Kőszegiek és a Babonicsok 1336. évi pártütésének a hátterében. Bajor Lajos német császár, akit bécsi tartózkodása alkalmával a hercegek arra kértek, hogy engedje meg, hogy a Magyarországon lévő német császári hűbéreket az osztrák hercegek annak adhassák, akinek akarják, beleegyezett ebbe a Magyarország függetlenségét érő merész támadásba. Magyarországon ugyanis a német császároknak semmi néven nevezhető hűbérbirtokuk nem volt és nem is lehetett. Az esetleges, a német császár által is pártolt koncon való osztozkodás reményében azonban nemcsak Kőszegi Kakas Miklós fiai és özvegye, Erzsébet, hanem Kőszegi Péter fia, Henrik, a Szekcsői család őse és ennek unokatestvérei, Kőszegi János fiai, Miklós, 1 Wertner Mór i. c. 147.1. — Kőszegi Henrik bán fiai, János és Péter, közvetlenül nem játszottak szerepet a megye életében és ezért itt róluk nem is emlékezünk meg. , 36* 563