Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

falunál alkot kisebb erdőket. A bükk alakzata 350—400 méteres magasságokban mindenütt tenyészik a Rozália-, a Lajta- és a Sopronihegységben. Megtaláljuk a soproni mediterraneus rétegeken (hibásan Zerreichen Waldnak hívják a soproniak) és a lajtamészen is, különösen a magasabb csúcsok közelében. A sopron-szombathelyi dombságon és a délnyugati részeken hiányzik, csak egyes egyedei keverednek az erdei fenyő erdeivel. A tölgy erdők a pannóniai flóraterület tartozékai és azon kívül nagyobb kiterjedésű erdőterületeket nem alkotnak. A síkság és a hegyvidék között keskenyebb-szélesebb övként lép fel, de olykor 300 méteres magasságban is előfordul. Ezeknek az erdőknek irtásai nem nagyon különböznek egymástól és növényzetük, amelynek közös jellemvonása a magas kórok és füvek, igen gazdag. A sík Rábaközt a második jégkorszak végével, esetleg már az első és második eljegesedés közötti forró nyarú interglaciális időszakban, a pannóniai flóra növényvilága özönlötte el. A kifejlett földművelés következtében azonban ma már összefüggő területet nem alkot. Megszállta azonban még a fertőmelléki dombsornak verőfényes és száraz, köves vonulatait. Körülfolyta az egész Lajtahegységet, de a szomszédos Ausztriában is elterjedt a síksági részeken. Sopron megyében a pannóniai flóra a megye területének több mint négyötödét foglalja el. A szomszédos Vasmegyében a helyzet talán éppen az ellenkezőnek mondható és az uralkodó növénybirodalom ott a noricumi. Hosszú út után keletről érkezett megyénk területére a pusztai jellegű pannóniai vegetáció. Éppen úgy, mint a megyét megszálló, pusztaságokon és tölgyerdők régiójában lakozó, azok talajához hozzánőtt magyar nép, amely itt Sopronban ismerős növényzetet talált maga körül. Ez a pusztai növényzet a Duna völgyét követte és megyénk területét sem egyenesen keletről, hanem a mellékfolyókat követve északról és északkeletről hódította meg azt. Jellemzője a már említett tölgyesek és néhány kísérő növény (például árvalányhaj) mellett az alfának és bozótnak nagymérvű kifejlődése. 1 A Fertő pusztai növényektől körülfolyt területe bizonyos mértékben önálló növénytani jelleggel bír. A megye mocsári flórájának 1 Gombocz : Sopron vármegye növényföldrajza. 20—52. lk. az előforduló növényeket mind felsorolja. A megye területén előforduló magvas növények és edényes virágtalanok mintegy 1600 változatban fordulnak elő.