Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

A NEMESI AUTONÓMIA KIALAKULÁSA ÉS NAGY LAJOS KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSEI. AZ ÚJ KÖZNEMESSÉG MINT POLITIKAI TÉNYEZŐ. A MEGYEI ÉLET. — A KŐSZEGIEK IRÁNYÍTÓ SZEREPE. — NÉMET BETÖRÉSEK. — A FŐISPÁNOK, ALISPÁNOK, SZOLGABÍRÁK. — A KŐSZEGIEK BUKÁSA, A KANIZSAIAK EMELKEDÉSE. — AZ AUTONÓM NEMESI VÁRMEGYE VIRÁGKORA. — A CSALÁDI POLITIKA DIADALA. NAGY LAJOS INTÉZKEDÉSEI ÉS FOISPÁNAI. — A MEGYEI KÖZIGAZGATÁS ÉS A RÁBAKÖZ KÜLÖNÁLLÁSA. A

KIRÁLYI vármegye a XIII. század utolsó évtizedeiben már , mint nemesi vármegye tűnik a szemünkbe. Ez a középkori nemesi vármegye az eddigi fejlődés szintézise, összefoglalása. A XIII. század megelőző évtizedeinek két fontos eredménye volt. Az egyik a szabad várnépeknek, a várjobbágyoknak, a jobbágyfiúknak és a nemesi besenyőknek egy rendbe való tömörülése, a másik pedig a megyés ispán hatalmának kibővítése volt. A megyés ispán ezentúl már nemcsak a várnépek fölött ítél, hanem az addig nemzetségek keretei közé tömörült nemesség fölött is. A megyés ispán és helyettese az alispán, ebben az új alakulatban a megye egész területének lakossága felett joghatóságot nyert.

1 A fejlődés tehát kettős irányú volt. A várnépek elnyerték a nemesi szabadságokat, a nemesek feloldották a nemzetségi keretek jogi kötelékeit, a király pedig elvesztve várföldjeit és az azokon élő katonáskodó népelemeket, mintegy kárpótlásul közvetlen igazságszolgáltatási és jogi befolyást nyert a 1 V. ö. Holub József Zala megye története a középkorban. I. k. A megyei és egyházközigazgatás története. Pécs, 1929. I. 130. 1.