Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

a feltárását. Kutatásai szerint a horpácsi templom nagy és gazdag kapuzata, ma egy barokk templomhomlokzatba van beszorítva. A kapuzat lábazata ma a földbe süllyedt, félkörívei a ránehezedő újabb barokk torony súlya alatt behorpadtak és elliptikus alakot öltöttek. A kapuzat a mai kis templom arányaihoz képest túlságos nagynak tűnik fel. Összehasonlítva a jáki templom közismert, gyönyörű portáléjával, azt a feltevést látszott igazolni, hogy a horpácsi portálé is egy hatalmas kéttornyos templomépület egyik alkotórészét képezte. De míg a jáki portálé oldalbélletét mindössze csak hat oszlop díszítette, a horpácsi kapuzatot hét, különbözőképpen faragott oszlop ékesítette. A jáki portálé és a horpácsi között azonban még egy különbség mutatkozik. A jáki kapuzat ívei csak részben félkörívesek, a külsők csúcsívesek, add ig a horpácsi portálé ívei eredetileg mind félkörívesek voltak. Az ívek ornamentikája Jakon gazdagabb és erőteljesebb, Horpácson sokkal laposabb és szárazabb. Ha tehát a horpácsi és jáki portálék között párhuzamot akarnánk vonni, azt tehetnők fel, hogy a horpácsi templom a jakihoz hasonlóan, eredetileg szintén kéttornyú lehetett. Ezt a felfogást az eszközölt ásatások nem igazolták. Kétségtelenül megállapítható, hogy a horpácsi templom eredetileg alig volt valamivel nagyobb a mai terjedelménél. Mindössze a déli oldalon volt a templomnak egy aránylag keskeny oldalhajója, melynek árkádívei és pillérei a déli falon még ma is láthatók. Megállapítottam, hogy a templomhajó vakolt északi fala még az eredeti, faragott kőfal, melyet kísérő faoszlopok tagoztak eredetileg és látszólag támasztották a templompárkány ívsorát, frízek. Ezeket a kísérő oszlopokat utóbb lefaragták. Megvan még ma is a hajdani köríves apszis fala, de csak bizonyos magasságig, azontúl poligonálisan a nyolcszög oldalai szerint alakították át a szentélyt. Bent, a templom diadalívének szegélyénél szépen faragott fejezetű kísérő oszlopokat láthatunk. Fontos megfigyelésre adott alkalmat az a két érdekes pillérköteg, melyet a portálé templomfelőli oldalán zenekórust láthatunk a kapunyílástól kétoldalt. Ezek a díszesen alakított pillérek az eredeti architektúrához tartoznak és rendeltetésük ugyanaz lehetett hajdan is, mint amit ma is betöltenek, tudniillik a torony súlyának viselése. A sopronhorpácsi templomnak nem volt tehát a jakihoz hasonló páros tornya, mindössze a nyugati homlokzat kapuzata fölött emelkedett egy kisebb torony, olyan,