Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

Azt, hogy a másik egyházi lovagrend tagjai, a János-lovagok mikor kerültek Sopron vármegyébe, feljegyzések hiányában nem tudjuk. III. Ince pápa 1209-ben kelt leveléből, amelyben megintette a győri püspököt, hogy a János-lovagoktól tizedet ne követeljen, azt lehet kikövetkeztetni, hogy a lovagok már 1209 előtt letelepedtek a győri egyházmegye területén.

1 Hogy ezeknek a lovagoknak hol voltak birtokaik, nem tudjuk. Lehetséges, hogy Sopronban is otthonosak voltak már és így, ha valóban 1214-ben épült a templomuk, amint azt Czinár Mór is állítja,

2 úgy lehetséges, hogy a megyében is birtokosok voltak már ekkor a johanniták. Sopron vármegye életében először 1217-ben történt említés a Szent János-lovagrendről, a mai máltai lovagokról. II. Endre király ugyanis a babóti kapuvámot a Szent János-lovagok jeruzsálemi rendházának adományozta.

3 Ez a körülmény egyesek szerint kizárja, hogy ebben az időben már János-lovagok lettek volna Sopronban, mert ebben az esetben kétségtelenül ők kapták volna adományul a babóti kapuvámot. Valószínű azonban, hogy a Szentföldről visszatérő II. Endre király kíséretében Magyarországra jött lovagok már 1220 táján birtokukba vették a rend jeruzsálemi háza számára adományozott, de a távolság miatt érthető módon ki nem használható soproni kapuvámot.

4 Kétségtelen azonban, hogy 1225-ben már Sopronban voltak a lovagok.

5 Rendházuk alapítása tehát legkésőbben az 1217. és az 1225. évek között történt és ebben az esetben nincs alapja azon régebbi véleménynek, amely a soproni Keresztelő Szent János tiszteletére emelt, egykori lovagrendi templom kapuzata fölött látható 1214-es évszámon alapul. Ez az évszám lehetséges, hogy a mai gótikus alakjában 1484 óta álló templom XI11. századi román stílű ősének építésére vonatkozik, de az sincs kizárva, hogy a XVIII. századi jezsuiták vésették be az 1629. évi nagyszombati zsinat Pázmány Péter által kiadott iratainak és Péterffy Károly Sacra Concilia című művének adatai alapján.

6 1 Fejér, III. 1. 84. 1. 2 Czinár—Fuxhof

fer : Monasteriologia, II. 150. 1. 3 Fejér, III. 1. 239. 1. - M. O. D. L. 2068. i

Reiszig i. m. II. 84. 1. 5 Nagy, I. 9-16. lk. — Századok, 1900. 13. 1. «Reiszig i. m. II. 84. 1.