Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

prépostság 1702-től 1710-ig, tehát nyolc esztendeig tartozott a perneggi apátok fönnhatósága alá. A magyar apátságok fölötti atyáskodás azonban oly súlyos anyagi terheket rótt a perneggi prépostságra, hogy azt a vagyoni összeomlás fenyegette és ezért 1710-ben a kerületi káptalan harmadik ülésén elhatározták, hogy a csornai prépostságot a gradeci prépostság fennhatósága — páter abbassága — alá rendelik. Ettől kezdve egész 1786-ig a gradeci konvent kebeléből választották a csornai prépostot.

1 Ennek az alárendelésnek visszavetítése tehát az a XVIII. századi megállapítás, hogy a csornai prépostság már a XII. században alárendelt viszonyban állott volna a gradeci prépostsággal. Ezt azonban semmi oklevélileg igazolható bizonyítékunk nem támasztja alá. Említettük, hogy a nógrádmegyei garábi prépostsággal kapcsolatban is a Gradecből történt benépesítést állították. Ezzel szemben a garábi monostort Mendinus székesfehérvári prépost kérésére a lotharingiai Valroi monostorából jött premontrei szerzetesek népesítették be. Ez kétségtelenül 1178 táján történt. A garábi monostor kegyura a Kökényes-Radnót-nemzetség volt, amelynek ősi fészke Nógrád vármegye délkeleti része, ahol Kökényes falu még ma is őrzi az ősi nemzetségnevet. Az ettől északra eső Palotás falu 1260-ban Mikod-Hatvana és Kökényes-Hatvana neveket viselte. Mikod ispán a Kökényes-Radnót-nemzetség egyik XIII. század elején élt tagja volt, tehát a birtoknevek itt is nemzetségi vonatkozásokat őriztek meg. Ennek a Kökényes-Radnót-nemzetségnek egyik kimagasló tagja — Karácsonyi János megállapítása szerint — 1186 táján a garábi premontreiek tanácsára indulhatott követségbe III. Béla vejéért Franciaországba. Ebből a külföldi követjárásból származhatott azután a nemzetség idegen eredetének meséje.

2 A Kökényes-Radnót nemzetség azonban még egy másik premontrei monostornak is kegyura volt. Ez a Kökényes monostora nevű prépostság a mai, már említett nógrádmegyei Kökényes faluban létezett és nevét alapítójától vette.

3 A Kökényes-Radnót nemzetség egyik X

U. o. 15-16.1. 2 Pauler Gyula : A magyar nemzet története az árpádházi királyok alatt. Budapest, 1899.1.655.1. — Hóman Bálint : Magyar történet. 1.393.1. — Karácsonyi János i. m. II. 336-337., 339. lk. 3 Csórni i. m. I. 102.1.