Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

besenyő eredetű volt és a monostort nem gazdasági célzattal alapították. Ennek igazolására röviden a következőket sorakoztatjuk fel. Az Osli-nemzetség a Solt fejedelem uralkodásának elején a Fertővidékre telepített előharcos és határőr besenyők vezető nemzetségei sorába tartozott. Besenyő eredetének kétségtelen voltát — mint említettük — Gombocz Zoltán tisztázta.

1 Több ősi szállásbirtokuk emlékét főleg a soproni hely- és dűlőnevek őrizték meg.

2 A XII. század közepén tehát semmiesetre sem kerülhettek Csorna vidékére, mert hiszen már a X. században is ott éltek. így tehát telepítési törekvéseik sem lehettek egy esetleges vett, vagy királyi adományként nyert lakatlan «néhany száz hold» földön. Nem valószínű továbbá az sem, hogy a Pór által feltételezett «néhany száz hold» megműveléséhez szükséges munkáskezek megszerzésében kolostort alapítottak volna, ez nemcsak luxus, de logikai és gazdasági lehetetlenség is. Kétségtelen tehát, hogy a csornai premontrei prépostság a nemzetségi monostorok közé tartozik. Ezt bizonyítja régi, 1360-ban elvett pecsétje helyett Zsigmond királytól 1393-ban adományozott újabb hiteshelyi pecsétje is, amelynek a körirata: «S (igillum) conventus d(e) Cherna Oslonis».

3 Ez a pecsét kétségtelenül bizonyítja az Oslinemzetséggel való kapcsolatot és valószínű, hogy ezekre a régi kapcsolataira való hivatkozással — talán éppen a régi pecsét lemásolásával — készült. Karácsonyi János szerint ez a pecsétkörirat kétségtelen bizonyítéka annak, hogy az általa elsőnek nevezett Osli ispán, az, aki 1230-ban készítette végrendeletét, alapította a monostort. Ennek az Oslinak hét fia volt, akik közül több különböző családok ősapjává vált.

4 Kétséges azonban, hogy ez az 1230-ban adományt tevő Osli ispán volt-e a monostor alapítója és ezért szükséges, hogy ezt a kérdést is tüzetesebb vizsgálat tárgyává tegyük. * * * 1 Magyar Nyelv, 1924, 23-24. 1. 2 V. ö. Belitzkjj János : Nyugatmagyarország védelmi rendszere és határőrnépei a középkorban. Bécsi magyar történeti intézet évkönyve, 1934. 59—73. 1. — A magyar törzsek és nemzetségek vándorlása. A bécsi magyar történeti intézet évkönyve, 1935. 53—83. 1. — A nyugatdunántúli és felvidéki besenyő telepek, Budapest, 1937. Domanovszky Emlékkönyv. 59—95. lk. 3 Vasi Szemle, 1937. 197.1. Horváth Tibor Antal helyesbítésével. — Pór Antal i. m. 3.1.6. jegyzet. — Fejér, X. 2. 100.1. — Regnum, 1936. 65.1. 4 Karácsonyi János A magyar nemzetségek. II. 401. 1.