Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)
november 21-én meg is történt, amikor az egyik oklevelében megparancsolta a győri prépostnak és káptalanának, hogy a dézsmahuszadot a nevezett apátnak fizessék. 1 A dézsmahuszadra vonatkozó adománylevelet egy egyszerű és egy ünnepélyesebb formájú oklevelében, 1272 szeptember 7-én, 2 majd pedig 22-én 3 IV. László király is átirattá és megerősítette. 4 A dézsmahuszad behajtása, úgylátszik, nem ment simán, mert ennek biztosítása céljából már 1272 szeptember 22-én megparancsolta IV. László király Sopron vármegye nemeseinek, várjobbágyainak, civiseinek, vendégeinek és minden rendű népeinek, hogy a dézsmák huszadát hiány és ellenmondás nélkül fizessék a szüzmáriahegyi monostornak, minthogy ezt a huszadot V. István király a monostornak adta, ő pedig ezt az adományt megerősítette. 5 Ebből az oklevélből nyilvánvaló, hogy az apátság ekkor maga szedette be a megye területén a dézsmahuszadát, ami valószínűleg a tized fizetők ellenkezését váltotta ki. Ennek az ellenkezésnek a leküzdésére állította azután ki 1275 körül Miklós nádor, soproni főispán azt az oklevelét, amelyben az V. István és IV. László királyok adományaira való hivatkozással a szűzmáriahegyi monostort meghagyta a sopronmegyei dézsmák huszadának birtokában és úgy tisztviselőinek, mint másoknak is megtiltotta, hogy a monostort a dézsmahuszad beszedése közben háborgassák. 6 A dézsmahuszad szedésének jogát illetően zavaróan hatott a monostorra IV. László király 1277. évi adománylevele, amelyben a Sopron vármegye területén szedett, a győri püspököt illető dézsmából a királynak járó huszadot a soproni polgároknak adta. 7 Ez az oklevél azonban egy szóval sem említi a borsmonostori apátságot, amely kétségtelenül szintén a püspöknek járó tized, királyt illető egyhuszadának volt a birtokosa. A soproni polgárok dézsmahuszad szedési jogá1 Fejér, V. I. 42. 1. 2 Wenzel, IX. 5. 1. 3 Fejér, V. 2. 40. 1. 4 Szentpétery i. m. 101-102. lk. 6 Fejér, V. 2. 41. 1. 6 Nagy, I. 51.1. 1285-ös évszámmal. Keltét Szentpétery i. m. 104. I. 1275 tájára teszi. 'Fejér, V. 2. 399.1. 30* 467
