Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

tized egynegyed részét. Ezenkívül bizonyos ünnepeken a besenyőiek 1299 után is kötelesek voltak a bagadi anyaegyházban misét hallgatni, sőt, ha valaki közülük meghalt, az engesztelő szentmisét is Bagadon kellett mondatniuk lelke üdvéért a hozzátartozóknak és az ottani papnak a fáradozását illő fizetéssel megjutalmazniuk. Végül pedig, ha új besenyői lelkészt iktattak be, azt felavatás és megerősítés végett kötelesek voltak a bagadi plébánosnak bemutatni.

1 A XIII. századi sopronmegyei plébániatemplomok védőszentjeinek nevei, amint az nem egy esetben kimutatható, idők folyamán a helység nevével lettek azonosak. Vagyis a régi pogány magyar, besenyő vagy egyéb vonatkozású helyneveket kiszorították a népi használatban is a keresztény szentek nevei, ami a vallásos érzés elmélyülésének egyik legkifejezőbb bizonyíté ka. Igen jellemző erre nézve az előbb említett Bagad falu névváltozása. A XIII. század végén még ősi nevén szerepel, de tudjuk azt is, hogy plébániatemploma a Boldogságos Szűz tiszteletére volt emelve.

2 A XV. században a Bagad névvel már nem találkozunk, hanem ugyanazon a helyen egy Boldogasszony nevű falu szerepel, amely azonos a későbbi Kisboldogasszonnyal. Nyilvánvaló tehát, hogy a község lakossága a régi nevet templomuk védszentjének nevével cserélte fel.

3 Ez ebben az esetben részben a vidék elmagyarosodott besenyő lakosságának némettel való kicserélődésével is magyarázható. Valószínűleg ugyanilyen névadással állunk szemben Nagymarton és Kismarton nevének esetében is. Kismarton temploma ugyanis minden bizonnyal Szent Márton tiszteletére volt szentelve. A mai Nagymarton azonban, 1202 óta a spanyol eredetű Nagymartomcsalád, a mai Kismarton pedig — amelyet Szabó mártonnak is hívtak — a Gutkeled-nembeli Majádi-család birtoka volt és így érthető a kettő közötti, jelzővel való megkülönböztetés.

4 Ugyanígy 1222-ben egy Villa Sanctae Mariae neve tűnik fel, amit Schwartz Elemér a régi Boldogasszony falvával azonosít.

5 Fel1 Fejér, VI. 2. 227. 1. 2 Fejér, VI. 2. 227. 1. 3 Stessel József : Bagad nem Kisboldogasszony-e ? Sopron c. lap 1883 jún. 23. sz. 4 Nagy Imre : Győri történeti és régészeti füzetek. II. 377.1.—Havasi Luáus kézirata : Sopron vármegye története az Árpádok korában. Kismartonra vonatkozó jegyzete. 5 Schwartz Elemér : A nyugatmagyarországi német helységnevek. Budapest, 1932. 138-139. lk.