Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

maradt továbbra is, amely nemzetségből a tragikus sorsú király származott.

1 A nemzetség ősisége mellett tanúskodik továbbá még az is, hogy a XIV. század közepén az Aba-nemzetség már legalább huszonhét ágra osztódott szét, amely ágak között a közös leszármazás tudatán és a közös címer használatán kívül ekkor már semmi egyéb más kapcsolat sem volt. Támogatják azonkívül az Abák ősi eredetének feltevését még a nemzetségi birtokviszonyok is, mert csakis régi és egyhelyben régtől fogva terjeszkedő nemzetség szerezhetett olyan hatalmas birtoktestet, mint aminőt Gyöngyös vidékén a kabar eredetűnek feltételezhető Abák kezében találunk.

2 Ennek a hatalmas nemzetségnek ősi fészektől épúgy messzeszakadt sarja volt Lőrinc mester, mint ahogy a Miskolc-nembeli, ugyancsak kabar eredetű ősökkel dicsekvő Bors-ági Domonkos bán. Tőle, éppen úgy, mint Domonkos bántól is, egy új nemzetségi ág, az Atyinai-ág vette eredetét. Lőrincnek első szerzett birtoka a ma már ismeretlen, a boszniai Zana vármegyében létezett Hurbuchan volt. Később a hűtlenné vált Óvári Konrád mosoni és pozsonyi birtokait kapta meg a királytól, amikor pedig Konrádnak a király megbocsátott és birtokait visszaadta, Lőrinc cserébe azokért és a boszniai Hurbuchanért, 1263-ban Locsmánd megye területét kapta.

3 Az 1263. évi adományozó oklevél szerint azt a területet, amelyet Lőrinc kapott adományul, azelőtt — mint láttuk, részben — Barc (Baroch) fia Miklós birta, aki annakidején soproni ispán, nádor és királynői udvarbíró volt és azonos azzal a Miklós soproni ispánnal, aki II. Endrét 1217-ben szentföldi hadjáratában elkísérte. A határjáró levélben leírt határok között elterülő, Locsmánd megyének nevezett hatalmas birtok Lánzsér, Szentmárton, Felső- és Alsó-Lók, Nyék, Derecske, Felső-Rámóc és Magyar-Limpach falvak területéből állott, sőt hozzá tartozott az alsóausztriai Kirchschlag is, csak éppen a birtoktestnek nevet adó Locsmánd nem. Ebből az következik, hogy ez a terület a tulajdonképpeni egykori locsmándi királyi vármegyének 1 Karácsonyi János: Magyar nemzetségek, I. 19. 1. 2 U. o. 3—18. lk. — Itt jegyezzük meg, hogy A. Rassovszky Prágában élő orosz tudós az Aba nemzetséget besenyő eredetűnek tartja. Orosz nyelven írt művének francia címe : Pétchénegues, Torks et Béréndés en Russie et en Hongrie. (Praha, 1933.) * Wenzel, VIII. 49—65. lk. — Karácsonyi János: Magyar nemzetségek, I. 46-47. lk.