Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

világának színt és értelmet adtak. A Szentföld, a távol keleten fekvő bibliai tarrtományok, az Ur Jézus életének, csodáinak, halálának és megdicsőülésének misztikus földje várta, hívta, csalogatta, lelki békét, mártírumot és földöntúli jutalmat ígérve az élet harcaiban elfáradt vagy csalódott harcos lovagokat, a koronájuk súlyát érző uralkodókat és a krisztusi hitnek számos, talán sokszor gyarló, de hívő, mindenre kész katonáját. Domonkos bán királyi urának és rokonának, III. Bélának példáját követve, szintén fogadalmat tett, hogy résztvesz a szentföldi harcokban. Fogadalmát, akárcsak királya ő sem tudta teljesíteni. A tett, de előreláthatóan be nem váltható fogadalom megváltása képpen felajánlotta az Ur Jézusnak azt a földet, amely néki a legkedvesebb volt.

1 így került azután Domonkos bán vásárolt és adományként nyert birtoka a keresztény hit akkori előharcosainak, a cisztercitáknak a kezébe. Clairvauxi Szent Bernát fiai a XII. századnak egyházi életében az egyszerűségnek és az elmélyülésnek voltak az apostolai. Ellenségei minden pompának és fényűzésnek. A szegénységet még a templomok berendezésében és felszerelésében is kifejezésre igyekeztek juttatni és egyházaikban az arany, ezüst használatát csak a kelyhek készítésénél engedték meg. Magyarországra a ciszterciták az osztrák, heiligenkreutzi kolostor közvetítésével jutottak el először. A nyugati határaink közelében fekvő Heiligenkreutz a szentéletű III. Lipót osztrák határőrgrófnak volt az alapítása és Domonkos bán is ennek a monostornak az apátjához fordult rendtagokért. Mikor tette Domonkos bán azt a fogadalmát, hogy résztvesz a szentföldi harcokban? Nem tudjuk. Karácsonyi János és az ő nyomán Fránek Dömötör is 1187-et,

2 Kovács Ignác pedig 1193-at tartja annak az esztendőnek, amelyben a fogadalom történt.

3 Valószínű azonban, hogy ez az időpont pontosan sohasem lesz meghatározható. De az eredményeket tekintve, ez nem is fontos. Szentpétery Imre legelfogadhatóbb megállapítása szerint az új cisztercita-kolostor számára való birtokadományozás 1190 körül történt, tehát a fogadalomnak ezt 1 Wenzel, XI. 57. 1. — Kovács Ignác : A borsmonostori apátság története. Sopron, 1910. 217. 1. 2 Karácsonyi : Magyar nemzetségek, II. 364. 1. — Fránek Dömötör : A borsmonostori apátság az Árpádok korában. Eger, 1910. 15. 1. 3 Kovács Ignác i. m. 2. 1.