Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

vezetéknév alakjában a keresztnévként szereplő személynév előtt, ahol a családi ős kúriája vagy vára állott. Az ősi szállásbirtokoknak a sorsa természetesen Sopron vármegyében igen különböző volt. A harkák birtokát elkobozták. A fejedelmi család birtokait a királyi magángazdaságok megszervezésekor a királyi várak uradalmai közé sorozták. A Szemere-nemzetség birtokai és a Szák- és Tomaj-nemzetség birtokainak nagy része pedig ismeretlen időben jutottak más birtokosok — részben talán a nemzetségi tagok servienseinek — kezeibe. Az Aracsa nomzetségnek csak emléke maradt meg. Ezekkel a vidékünkön eltűnt ősi foglaló nemzetségekkel egyidőben azonban még más szép jövő elé tekintő magyar és besenyő nemzetségek is birtokukba vették a soproni végek földjeinek egy-egy darabját. Az a terület, amit egy-egy nemzetség eredetileg a birtokába vett, igen változó nagyságú volt és kiterjedése a nemzetség tagjainak számától, a vidék népsűrűségétől, a földek és legelők termékenységétől függött. Ezek alapján a régebbi időben a szolga, későbbi jobbágytelkek nagysága tehát azzal a földdarabbal volt egyenlő, amely egy, urának terménnyel, pénzzel és munkával adózó családot el bírt tartani. Nagysága 20 és 70 hold között váltakozott.

1 Egy-egy nemzetség rendszerint sok szolgacsalád tulajdonosa volt és így birtokai több száz vagy sokszor több ezer holdat is kitettek. Azok a nemzetségek pedig, amelyek egy törzs vagy népcsoport törzsfői vagy vezéri nemzetségei voltak, országszerte kiterjedt birtokok fölött rendelkeztek, amint ezt a harkák és a fejedelmi Árpádok vidékünkön is birtokos nemzetségeinél láttuk. Sopron vármegyében a leghatalmasabb és a legtöbb birtok felett rendelkező, egyúttal soproni őslakos nemzetség — a harkák nemzetségének bukása után — a besenyő eredetű Osli-nemzetség volt, amelynek birtokai az egész megyében szét voltak szórva. A fennmaradt okleveles adatok alapján Sopron vármegyében az Oslin kívül még négy törzsökös nemzetséget különböztethetünk meg. Ezek a Veszkény, a Gatal, a Kürt vagy Hort és a Kér. Nem soproni eredetű, de a XIII. században ebben a vármegyében is birtokos nemzetségek száma már több. Ezek az Aba-, a Csák-, a Gut-Keled-, a Hahót-, a 1 Hómon i. m. III. 132. 1.