Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

termőtalajt szolgáltat a sárga színű lösz. így jött létre ez a Sopron és Kőszeg között nyugat felé beöblösödő, átlag 20—25 kilométer széles, folyóvizek által kidolgozott lejtő, amely enyhén, a hegység lábánál lévő 300 méteres magasságból ereszkedik alá 130 méteres magasságig a Rábaköz felé.

1 * * * Sopron vármegye folyóvizeinek erózióbázisát a Győri-medence vidékünkön legmélyebb része, a Fertő és a Hanság, illetve a velük egyenlő tengerszínfölötti magasságban lévő egyesülése a Rábának a győri Kis-Dunával, adják. A Fertő szintje és a Duna nagyvízi szintje Komárom mellett a Vág torkolatánál egyenlő magasságértékű. Ez is, az is 112 m magasan van a tenger színe felett. Ezért a Fertő—Győr— Komárom-vonal egyszintű erózióbázis. Ez a magyarázata annak, hogy a Duna vize nagy áradásainak idején benyomul a Rábán, Rábcán keresztül a Hanságba, sőt régen, a szabályozások előtt, minden valószínűség szerint, a Fertőbe is. A Győri-medence süllyedésének határát nyugaton a Vág melletti Pöstyéntől a Fertő délnyugati sarkáig kimutatható törésvonal határolja. A süllyedésből azonban a pándorfi plató és a Csallóköz fiatalabb felépítésű törmelékkúpja kimaradt. Ugyanilyen egyenes vonalú törés határolja északkeleten Pöstyéntől a pilisvörösvári völgy nyílásáig. A déli törésvonal azonban zegzugosán halad és irányát a Balf— Kapuvár—Répcelak—Marcaltő—Győr—Komárom—Esztergom között húzható vonal jelzi. A körülhatárolt területen belül a pannóniai táblák nem láthatók, mert a mélybe süllyedtek és fiatalabb holocén képződmények takarják. Ezzel szemben a medence peremét kisebb-nagyobb pannóniai korból származó tábladarabok határolják, amiket a medence erózióbázisa felé haladó folyóvizek szabdaltak részekre. A medencének a Duna törmelékkúpjától délre eső vidékének legmélyebb része felé irányultak a környezet folyóvizei és ezek az egyszintű erózióbázis következtében, mivel lefolyásuk bizonytalan volt, létrehozták a Fertő és a Hanság mocsarait. A Duna hatalmas törmelékkúpja rekeszti el ezeket a vizeket észak 1 Cholnoky : Magyarország. 58. 1. — Ferenczi i. cikke és Kéz Andor tanulmányai a Duna Győr-visegrádi szakaszának kialakulásáról (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1933.) és a Duna Győr-budapesti szakaszának kialakulásáról. (Földrajzi Közlemények, 1934.)