Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

sorozatot, aminek következtében már a harmadkor végén az Ős-Duna és az Ős-Rába már hatalmas kavicskúpokat építettek a pannóniai táblák szélmunkálta tetejére. A pleisztocén korban az éghajlat hűvösebbre vált, az egykori kegyetlen, szélmarta sivatagot a folyók törmelékei és a löszhullás átalakították és a halál egykori birodalmának helyén füves puszta támadt. A pleisztocén kor közepetáján volt a jégkorszak, amikor egész Észak-Európát jégtakaró födte és az Alpesek gleccserei (jégárak) is messze lenyúltak a hegység lábáig. Megyénk határához közel a Semmeringet és a Schneeberget borította hó- és jégtakaró. A megye területére azonban aránylag kevés hó hullott, mert akkor is a nyugati szél hozta a csapadékot, ezek a szelek pedig a vidélcünktől nyugatra fekvő hegyeken való felemelkedésük közben már kihullatták csapadékukat. Ezért nem képződhettek az Alpok keleti oldalán nagy jégárak. A pleisztocén-korszak, mint látni fogjuk, még azért is rendkívül nevezetes, mert ekkor jelentek meg az első szerszámokat készítő emberek. Ma a Kis-Alföldön igazi, feltöltéssel keletkezett tökéletes síkság csak igen kevés van. Ilyen a Csallóköz a Duna törmelékkúpján és a Rábaköz, amelyet a holocénképződmények egyengettek el (alluviális síkság). Vidékünkön azonban nincsenek összefüggő nagy lösz területek sem, ilyeneket a Kis-Alföldön csak a felvidéki hegyek szélárnyékában találunk. A pannóniai rétegeket, amennyiben nem süllyedtek a mélybe, az évezredek hosszú során át a szél tarolta le eredeti, a mainál 100 méterrel magasabb szintjükből.

1 Látjuk tehát, hogy a vármegye síksági részének kialakításában a medenceszerű süllyedésnek és a folyók hordalékának jut fontosabb szerep. A megye nyugati határán a Bécsi-medence, keleti részén pedig a Győri-medence foglal helyet. A Bécsi-medence a bádeni hőforrások törésvonalrendszere mentén süllyedt meg. Ezek a törések okozzák, hogy itt az Alpok kelet felé meredeken végződnek el. A Bécsi-medence háromszögalakban nyomul be az Alpok északi mészkő- és kristályos vonulata közé, keleti oldalán pedig kárpáti gyűrődések határolják. A törésvonalrendszer Sopron 1 Ferenczi István : Geomorfológiai tanulmányok a Kismagyaralföld déli öblében. Földtani közlöny. 1924. (LIV. kötet.) 17-37. lk. — Cholnoky : Magyarország. 57-58. lk. Általános földrajz. Pécs, 1923. I. k. 84. 1.