Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

A NEMESI TÁRSADALOM ÉS A JOBBÁGYSÁG KIALAKULÁSA. A KIRÁLYI SERVIENSEK. — A SZABAD NEMZETSÉGEK TAGJAI, A NEMESEK. A KIRÁLYI VARNÉPEK. AZ ÁRPÁSI BESENYOKIVÁLTSÁGOK. A SERVIENSEK ÉS NEMESEK BÍRÁSKODÁSA. — SZOLGANÉPEK. JOBBÁGYOK ÉS JOBBÁGYFIUK. — MAGÁNFÖLDESURAK SERVIENSEI. S

ZENT ISTVÁN királyunknak a koraközépkori királyeszmény államszemlélete alapján berendezett országát Kálmán király korában a gregoriánusi államszemlélet alapján álló reformtörekvések megingatták. Az államszemléletek harcának társadalmi következményei nemcsak a királyi és főpapi udvarokban bekövetkezett új kormányvezetésben, hanem lassan a távoli vidékek életében is érezhetőkké váltak. Szent István patrimoniális királyságának keretei továbbra is megmaradtak. A királyi megyék tovább éltek, a comesek és egyháziak tovább élvezték kiváltságaikat, de már érezhető volt egy lentről és fentről meginduló és mindkét oldalról egyaránt szított társadalmi megmozdulás, amely végsőeredményképpen a rendi tagozódást váltotta ki. Szent István, akinek alakja, mint Istentől népe számára rendelt apostolé élt már Szent László korának hagyományában, saját belátása szerint szervezte meg népének katolikus magyar egyházát és a magyar államot. A clugny-i reform hatása nyomán azonban egyre jobban egyházias szellem töltötte el a lelkeket és VII. Gergely pápa, a szentágostoni isteni birodalom államszemléletének szemszögéből nézve a földi dolgokat, a pápaság világuralmi állását igyekezett minden téren kidomborítani. A világiaknak, legyenek azok akár királyok is, nincs többé beleszólásuk az egyház szervezeti és egyéb ügyeibe.