Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

A Nyék falunév szintén szétszórtan fordul elő. Van Pozsony vármegyében, a Csallóközben, Dunaszerdahelytől délre öt kilométerre, Sopron vármegyében Soprontól kissé délnyugatra 10—12, Harkától délnyugatra hat kilométerre, Vas vármegyében Bulcsú közelében, Szombathelytől északnyugatra 10 kilométerre. A vasmegyei középkori Nyék falu ma már ismeretlen.

1 Megtaláljuk azonban az ország egyéb részeiben is. A Gyula helynevet azért tartjuk bizonyítéknak a Nyék-törzs szállástelepeinek kutatásánál, mert a törzs föltételezett főszálíáshelyén ez a név egyike az uralkodóknak. Gyula helység a középkorban Nyugatmagyarország területén Sopron és Vas megyékben volt. Az egyik Sopron városától nyugatra 6—7 kilométerre feküdt és mai neve Lépesfalva, a másik a vasmegyei Gyulagencs, az utóbbit Csánky a megye északkeleti sarkába helyezi és a mai Magyargenccsel azonosítja. A vasmegyei Gyulagencs nevének bizonyító erejét azonban a törzsi elhelyezkedés kérdésének tisztázása szempontjából, nem fogadhatjuk el kifogástalannak, mert későbbi, személynévi összetételben szereplő falunevekkel együtt fordul elő. Kétségtelen bizonyító erejűnek tehát csak a soproni Gyulát tekinthetjük.

2 Hosszú ideig a legbizonytalanabb eredetű helyneveink közé tartozott a Sopron név. Kelta és szláv eredetét bizonyító elgondolásokban nincs hiány.

3 A név hazánk területén való előfordulását kutatva azonban arra az eredményre jutunk, hogy csaknem kizárólag a Nyéktörzsnek, vagyis a Gyulák-törzsének besenyő-telepekkel átszőtt területén fordul elő és hogy személynévi eredetéhez kétség nem fér. Sopron helynevünk a következő megyékben van: Békésben ma, Békéscsabától nyugatra, a középkorban falunak ismert Nagy- és KisSopron pusztákat találjuk ; Csanád, illetőleg Arad megyében a közép1 Csonki i. m. II. 780. III. 622. lk. — A távolsági adatokat v. ö. a katonai térképpel. * Csonki i. m. II. 749., 753., III. 609., 617. lk. 3 Karácsonyi János : Békés vármegye története, 18%. c művében a 15. lapon hivatkozik Tagányi Károly megállapítására és a Sopron név eredetét a szláv sopa = karám, félszer szóból magyarázza. A Magyar Nyelv 1913. évfolyamában (276— 277. Ik.) Melegdi János egy névtelen osztrák értekezést (Die Namen Wiens) ismertet, amely Sopron városának nevét éppen úgy, mint a Bécs szót is az ősi horvát nyelvből származtatja. Épígy a kelta eredetnek sincs semmi alapja. — A Sopron névre, mint személynévre 1. Anjoukori Okmt. III. 374—376. lk. — V. ö. jelen mű 130. 1.