Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

részeit, a Bulcsú, a Ladány, a Káld és a Kér nevű szállásokat. A nagyobb, másik rész a Megyer-törzstől délre, valahol Baja vidékén kelt át a Dunán és a Mecsek-hegységet északra hagyva nyomult a somogyi és zalai részekre. A vonulás közben egyes területeket a törzs, főleg pedig annak vezéri nemzetsége jónak látott birtokba venni és ennek emlékét őrizték a középkorban és őrzik ma Hajós melletti Kál, a Bezdán melletti Bulcsú, a Szenttamás és Újvidék közelében fekvő két Kér, továbbá a Dunántúlon a valószínűleg Báttaszék közelében feküdt Kál, a baranyai Bulcsó és Harkány. A törzs zöme a somogyi, zalai és vasi részeket, majd pedig 907 után a Rábától északra elterülő Fertő-vidéket vette birtokába. Az ország nyugati részeinek benépesítésében szereplő harmadik törzsünk a Tarján-törzs volt. Ennek első 900 előtti szállásai a Kér- és a Megyer-törzstől nyugatra, a Hernád Sajó torkolatának vidékétől a Zagyváig terülhettek el. Ezt az ezen a vidéken előforduló Tisza-Tarján, a Füzes-Abony közelében fekvő Szemere és a nyugatibb Gyöngyös-Tarján neveiből következtethetjük. Az itt megszállt Tarján-törzs a Hernád-völgyén fölhatoló egyes töredékeinek nyomát a Hidasnémetitől kissé délnyugatra fekvő Szemere, a Zagyva völgyén felhatoló töredékét pedig Salgó-Tarján őrizte meg. Délkelet felé, mintegy kikerülve a Kér-törzs Megyerektől elszakított ágának területét, Nagyvárad és Sarkad vidékére került egy-egy kis Tarján-töredék. A Tisza folyását követve pedig a mai Csongrád és Bács megyébe jutott el egy-egy töredék. A Tarján-törzs mátraalji helyét már 900 előtt főleg a Kér-törzs foglalhatta el. A Tarján-törzs a háta mögött egyre csoportosuló törzsektől nyugatra szoríttatva, 900-ig a Vágig hatolhatott és valószínűleg főrésze volt abban, hogy a morvákat 902-ben a Vágtól nyugatra is összetörjék. A törzs szállásbirtoklásában tehát itt nem három, mint a Megyer- és Kér-törzsnél, hanem csak két periódust különböztethetünk meg. Megtaláljuk azonban a 907 utáni kirajzást, amikor a Tarján-törzs is bocsát ki rajokat a Rába vidékre. RépceSzemere, Győr-Szemere, a soproni és győri Tarján dűlők őrzik ennek az emlékét. A somogyi Szemere valószínűleg nem ennek a kirajzásnak, hanem még a Tisza vidékén a Kér törzshöz csatlakozott kisebb Tarján-töredék vonulásának az emlékét őrzi. Legjobban szétszóródott törzsünk — legalább is a helynevek