Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

után Szent István kormányzásának első éveiben robbant ki és érthető, hogy a mozgalomhoz a Vérbulcsu-nemzetség legtöbb tagja is szívesörömest csatlakozott. Sőt kiváló tudósunk, Tagányi Károly véleménye szerint Koppány, a híres somogyi lázadó is nőágról a Vérbulcsu-nemzetség tagja volt.

1 A dunántúli lázadás leverése után Szent István a felkelésben részesek nemzetségi vagyonának nagyrészét elkobozta és részben az általa alapított egyházakat gazdagította vele, részben az akkor megszervezett királyi vármegyék földjei sorába iktatta. Ekkor, a Koppány-féle lázadásban való részessége büntetése fejében vesztette el a Lád-nemzetség többek között soproni birtokait is a soproni királyi vár javára. A lázadásból tehát megtépett gazdasági és hatalmi lehetőségekkel került ki a királyi családdal is rokonságban álló Lád-nemzetség, amelynek ettől kezdve tulajdonképpeni megfogyatkozott törzsbirtokai a Balaton-mentiek lettek. A Kér-törzs települési területének körvonalozásához tehát az oklevelek, a krónikák és a helynevek alapján számos helymeghatározó tényezőt nyertünk. Ezek elsősorban azok a személynevek, amelyeket a törzsfői nemzetség tagjai a X. században viseltek. Mégpedig a honfoglalás korában a század elején a Lád és Kál nevek, a század derekán, a kalandozások korában pedig Bulcsú neve. Ezek a nevek voltak a harkák nemzetségében leginkább használt nevek, amit az is bizonyít, hogy a XIII. század elején a nemzetség egyik tagja a Bulcsú nevet püspöki székén is viselte.

2 Nem fogunk azonban csodálkozni, ha a Kál, Lád és a többi Lád-nemzetségi szállásokat jelző nevekkel illetett helyeken az okleveles adatok nem fogják ennek a nemzetségnek birtoklását említeni, mert tudjuk, hogy a hihetőleg rokon Koppány lázadása következtében ezek legnagyobb része egyházi és királyi tulajdonná lett. A törzs elhelyezkedéséhez adatokat szolgáltató helyneveket térképre vázolva feltehetjük, hogy a Kárpátokon való átkelés után a Kértörzs a Megyer-törzstől délre, a bereg-szatmári, dél-szabolcsi, esetleg észak-bihari részeken szállott meg. A bereg-szatmár-szabolcsi részeken megtaláljuk a Ladány, a Bulcsú, a Kalló és a Kér helyneveket. A Megyer- és a Kér-törzs érintkezése itt igen szoros volt. Nagy törzs1 Tagányi Károly : Vármegyéink eredetének kérdése. Történeti Szemle. 1913. 535. 1. 2 Karácsonyi János: A magyar nemzetségek, II. 343—345. Ik.