Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

«Az avar várak — folytatja tovább — nem is voltak szorosan vett várak, melyekre hadműveleteik úgy alapultak volna, mikép az napjaink­ban történik, hanem inkább is erődített helyek voltak, melyek drága­ságaik, kincseik, nejeik és gyermekeik befogadására szolgáltak. A vár­nak tehát olyan területen kellett lennie, mellyel a kívül álló védők könnyen közlekedhettek. Ezért azt hisszük, hogy a Vetvar nem is volt egy vízzel hozzá­férhetetlenné tett vár, hanem inkább olyan vár, mely nevét egy, a szomszédságában létező különös jelentőségű víztől kapta, úgy, amint Aquisgranum, Nagy Károly székhelye, a mai Aachen is nevét azok­tól a thermáktól vette, melyek területén fakadnak s a város jelentő­ségét kezdettől fogva a mai napig biztosították". Ortvay annyira megy következtetéseinek a levonásában, hogy tényleges névutánzó átvételt sejt Vetvár elnevezésének. Feltevése ter­mészetesen teljesen alaptalan. Annál valószínűbbek azonban az illető hely földrajzi helyzetére vonatkozó következtetései. Tudjuk ugyanis, hogy Nagy Károly a Duna balpartján, a mai Morvamezőn, valamint Pozsony, Nyitra, Bars, Komárom megyék területén lakó avarokat a Duna jobbpartjára, a Bécsi-medence és a mai Sopron, Mosón és Vas vármegyék területére telepítette. A duna­balparti területre ennek következtében nagyobb számmal szlávok telepedtek, akik előzőleg a passaui, majd pedig az olmüci és nyitrai püspökség fennhatósága alá kerültek. Vetvárt tehát ezen, a Dunától északra fekvő területen nem lehet keresnünk. Ezen az alapon kutatva, a mai Deutschaltenburggal azonosította Vetvárt. Deutschaltenburg előtt egy hatalmas, földből hányt halom áll. Ennek a mesterséges őrhalomnak, amelynek magassága tizenöt méter, a közelében van a németóvári régi templom. A templom szentélyétől délre egy körkápolnát találunk. Ugyanolyant, mint aminő Hamburg­ban is van és amelyhez hasonló a soproni Szent Mihály-templom mellett is állt. A deutschaltenburgi körkápolna azonban sokkal dísze­sebb és épebb, mint a hainburgi körtemplom. A tulajdonképpeni templomnak a hajója szintén régebbi építmény. Mind a kettő, a kör­kápolna is, meg a templom hajója is románstílű. Ortvay velük kap­csolatban arra a hagyományra és közhitre hivatkozik, hogy a deutsch­altenburgi templomot Szent István magyar király építtette a Boldog­ságos Szűz tiszteletére. A monda egyik változata szerint a királyt

Next

/
Thumbnails
Contents