Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)
«Az avar várak — folytatja tovább — nem is voltak szorosan vett várak, melyekre hadműveleteik úgy alapultak volna, mikép az napjainkban történik, hanem inkább is erődített helyek voltak, melyek drágaságaik, kincseik, nejeik és gyermekeik befogadására szolgáltak. A várnak tehát olyan területen kellett lennie, mellyel a kívül álló védők könnyen közlekedhettek. Ezért azt hisszük, hogy a Vetvar nem is volt egy vízzel hozzáférhetetlenné tett vár, hanem inkább olyan vár, mely nevét egy, a szomszédságában létező különös jelentőségű víztől kapta, úgy, amint Aquisgranum, Nagy Károly székhelye, a mai Aachen is nevét azoktól a thermáktól vette, melyek területén fakadnak s a város jelentőségét kezdettől fogva a mai napig biztosították". Ortvay annyira megy következtetéseinek a levonásában, hogy tényleges névutánzó átvételt sejt Vetvár elnevezésének. Feltevése természetesen teljesen alaptalan. Annál valószínűbbek azonban az illető hely földrajzi helyzetére vonatkozó következtetései. Tudjuk ugyanis, hogy Nagy Károly a Duna balpartján, a mai Morvamezőn, valamint Pozsony, Nyitra, Bars, Komárom megyék területén lakó avarokat a Duna jobbpartjára, a Bécsi-medence és a mai Sopron, Mosón és Vas vármegyék területére telepítette. A dunabalparti területre ennek következtében nagyobb számmal szlávok telepedtek, akik előzőleg a passaui, majd pedig az olmüci és nyitrai püspökség fennhatósága alá kerültek. Vetvárt tehát ezen, a Dunától északra fekvő területen nem lehet keresnünk. Ezen az alapon kutatva, a mai Deutschaltenburggal azonosította Vetvárt. Deutschaltenburg előtt egy hatalmas, földből hányt halom áll. Ennek a mesterséges őrhalomnak, amelynek magassága tizenöt méter, a közelében van a németóvári régi templom. A templom szentélyétől délre egy körkápolnát találunk. Ugyanolyant, mint aminő Hamburgban is van és amelyhez hasonló a soproni Szent Mihály-templom mellett is állt. A deutschaltenburgi körkápolna azonban sokkal díszesebb és épebb, mint a hainburgi körtemplom. A tulajdonképpeni templomnak a hajója szintén régebbi építmény. Mind a kettő, a körkápolna is, meg a templom hajója is románstílű. Ortvay velük kapcsolatban arra a hagyományra és közhitre hivatkozik, hogy a deutschaltenburgi templomot Szent István magyar király építtette a Boldogságos Szűz tiszteletére. A monda egyik változata szerint a királyt
