Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

ország leendő püspökségei fölött. A hamisított bulla tehát 170—180 évvel később készült, mint amikorról keltezve van. A nyugatmagyarországi avarság elhelyezkedésének tisztázása szempontjából azonban még így is igen fontos ez az oklevél, mert ha a benne fenntartott helyneveket tekintjük, azok bizonyos térbeli elhelyezkedésre engednek következtetni. Azt ugyanis, hogy Faviana és Nitravia hol feküdtek, tudjuk. Az egyik Bécsnek, a másik Nyitrának felel meg. Speculijulium alatt azonban egyesek Olmücöt, mások pedig, kétségtelenül tévesen, Dévényt értették. Ami pedig a Vetvart illeti, kétségtelen, hogy avar helynévvel állunk szemben.

1 Gombocz Zoltán a Jugur, Tudun, kagán, Baján, Solak, Kök, Kandik (Kandik), bügülabra, Kanizauki (Kamzauki) szavak alapján arra következtetett, hogy török nyelvű volt az avarság.

2 Hóman Bálint pedig kifejezetten oguz törököknek tartotta őket.

3 Ezen az alapon valószínűleg igaza volt Ortvaynak, aki Vetvar helynévben avar eredetű szót látott. Nem valószínű ugyanis Timon és Pray elképzelése, akik Vetusvar-ral, azaz Óvárral gondolták azonosnak. Nem hihető ugyanis, hogy az avar és a latin nyelv szavainak összetételéből keletkezett volna ez a helynév.

4 Feltehető tehát, bár az egész bulla koholmány, hogy az abban előforduló helynevek 826-ban léteztek. Ha pedig nem volt 826-ban ilyen nevű avar telep, akkor Piligrim idejében kellett ilyen nevű avar, illetve magyar helynévnek lennie, hogy a nagyravágyó püspök a bulla jólértesültségét feltüntesse és ezáltal a hitelesség látszatát kelthesse.

5 Sopron vármegye egykori avarok általi lakottságának bizonyítása szempontjából — azt hisszük — nem lesz érdektelen, ha a Vetvarról elhangzott véleményeket némileg összeegyeztetjük. Ortvay Tivadar, aki helytörténetíróink közül a legtöbbet foglalkozott az avarok eltűnésének és egykori lakóhelyeiknek kérdésével, a következőket írta : «Fajdalom, az avar nyelv épp úgy ment tönkre, mint civilizációjuk minden egyéb emléke. Egynéhány koponyán, lószerszámon és ékszerleleten, meg néhány kétes erődtöltésen kívül mivel sem bírunk, mi e hazánk területén harmadfél századon át tartózkodott 1 Ortvay Tivadar : Pozsony története. I. 133—35. lk. 2 Gombocz Zoltán: A pannóniai avarok nyelvéről. Magyar nyelv, 1916. 97. 1. 8 Hóman—Szekfű : Magyar történet I. 21. 1. 4 Ortvay : Pozsony története. I. 134—135. lk. 5 Pollány : i. t. 355. 1.