Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

Viminaciumnál áttört a Dunán és az avar kagánt egészen a Tiszáig üldözte.

1 601-ben azonban már ismét Konstantinápoly előtt állottak az avarok és visszavonulásuk főleg a táborukban kiütött ragályos betegségnek tudható be, amelynek Baján két fia is áldozatul esett. Baján maga sem sokkal élte túl fiainak elvesztését, mert 602-ben ő is meghalt.

2 Az avarok Baján halála utáni története — a ránk maradt adatok hiányában — még hézagosabb és főleg csak külföldi kalandozásaikról tudunk. így 610-ben Itáliában fordultak meg dúló seregeik. 626-ban, mint Heraclius császár ellenfelei, Bizáncot támadták meg. Heraclius császár volt azután az, aki az avarok betöréseinek kivédése céljából a Dunától délre szlávokat — a mai délszlávok őseit — telepített. 634-ben és 642-ben az aldunai bolgárokkal folytattak háborút. A dunai bolgárok ekkor már avar területekre, így Pannóniába is bocsátottak ki népi rajokat.

3 Nyugatra szintén állandóan intézhettek kisebb betöréseket. Nagyobb hadjáratuk errefelé 736-ban volt, amikor a Bajorországban fekvő Laureacumot, azaz Lorchot kirabolták és elpusztították.

4 Az, ami az avarok VII. és VIII. századi történetében az egész birodalom sorsára alakító hatással bíró folyamat volt, nem más, mint az aránylag gyérszámú avarságnak a bolgárokkal és a szlávokkal való keveredése. Az avar nép, a vele rokon bolgár elemekkel, már a VII. század elején erősen keveredett. Régi történeti feljegyzésekből tudjuk, hogy 630-ban a pannóniai bolgárok — a török uturgur és kuturgur népek leszármazottjai — fellázadtak avar uraik ellen és ezek elől mintegy kilencezren bajor földre menekültek. Az elmenekült bolgárokat azonban a németek mind lemészárolták. Később az avarok ismét kiűztek Pannóniából tízezer bolgárt. Theophanes bizánci történetíró jegyezte fel, hogy Kubrat bolgár fejedelemnek az egyik fia elhagyta hazáját, Pannóniába költözött és ott az avar kagán fennhatósága alá helyezve magát, népének vele tartó töredékeivel együtt beolvadt az avarságba. 1 Theophylactos, VIII. könyv 3. fejezete. 2 MiD. Tört. I. CCCXLV-CCCXLVI. lk. 6

Szendrei János: Miskolc története, I. Miskolc, 1886. 373. 1. * Thierry : Attila fiainak és utódainak történelme. — Hainio : Gesta Francorum, IV. könyv, 24. fejezet.