Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

A RÓMAIAKTÓL A MAGYAR HONFOGLALÁSIG. A RÓMAI HÓDÍTÁS TÖRTÉNETE NYUGATMAGYARORSZÁGON. HELLENISZTIKUS KULTUSZOK ELTERJEDÉSE. KELTA HAGYOMÁNYOK. — A RÓMAI KATONAI TELEPEK ÉS EGYÉB RÓMAI TELEPÜLÉSEK. — A KERESZTÉNYSÉG ELSŐ NYOMAI. — A RÓMAI URALOM ÖSSZEOMLÁSA. A HUNOK BETÖRÉSE. — A HUN URALOM ÖSSZEOMLÁSA ÉS A GERMÁN NÉPEK. — AZ AVAROK MEGSZÁLLÁSA ÉS NÉPI ÖSSZETÉTELÜK. NAGY KÁROLY HADJÁRATAI ÉS A DUNÁNTÚLI AVAROK BEHÓDOLÁSA. — AZ AVAROK ÉS A KERESZTÉNYSÉG. AVAR NYOMOK KUTATÁSA. A FRANK BIRODALOM MEGSZERVEZÉSE ÉS A SOPRONMEGYEI FRANKKORI HELYNEVEK KÉRDÉSE. — A SZLÁVOK ELŐTÖRÉSE. AVAR NÉPELEMEK ÉS AVAR HAGYOMÁNYOK TOVÁBBÉLÉSE. A

ROMÁI hódítás előtt vidékünk közelében élő népek közül csak a mai Ausztria területén élő noricusok voltak képesek a Krisztus előtti első évszázadban egységes államban összefogni törzseiket. A Noricumtól keletre eső területeken élő kelta, illyr és thrák népségek csak kisebb-nagyobb törzsi szervezetekben, minden állandóbb összefogó kapcsolat nélkül éltek és vívták egymással gyilkos háborúikat. A noricumi népek ezzel a laza törzscsoportokkal szemben azonban nemcsak államszervezeti, hanem kulturális fölényben is voltak. Iparuk fejlettségének legfőbb tanújele, hogy már Augustuskora előtt is magasabb kultúrjavak kivitelével és közvetítésével foglalkoztak. Noricum meghódítását Krisztus előtt 15-ben könnyű lefolyású rajtaütéssel hajtották végre a rómaiak. Ezzel szemben a keleti törzseket csak véres harcok árán igázták le.

1 1 Alföldi András: Pannónia rómaiságának kialakulása. Századok, 1936. 4. 1.