Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

hogy a Kisfaludiak és a Mihályiak megbékültek. Ami már azért sem volt igaz, mert Kisfaludi Miklós a Déri Benedeknek adott megbíza­tását visszavonta és párbajra szólította a Mihályiakat. A hatalmasko­dási pört a Mihályiak ellen a vármegyei törvényszék előtt indították meg a Kisfaludiak, ahonnan azt felülvizsgálat céljából a királyi kúriához terjesztették fel, 1405 augusztus 3-án. 1 Ez a pör azonban csak 1438-ban nyert befejezést és a véghatározat értelmében a Mihá­lyiaknak kárpótolniuk kellett a Kisfaludiakat. A csornai konvent 1438 február 4-én kelt jelentéséből megtudjuk, hogy Mihályi Pál fia Péter birtokait, felesége, testvére és rokonai birtokrészeinek kivételével Mihályiban, Linkóháton, Szentandráson, Székáson, Gyármánföldén, a vasmegyei Lakon és Csánigon, Kis­faludi Antal és Miklós számára lefoglalták. Nagyon érdekes az oklevél részletező szövege, mert ebből meg­tudjuk, hogy milyen terjedelmű birtokkal és mi mindennel rendel­kezett Mihályi Péter. így volt néki Mihályiban egy kúriája, különböző hozzátartozó épületekkel, gyümölcsöskertje és nyolc jobbágytelke. A kegyurasága alá pedig egy kőből épült toronynélküli templom tar­tozott. Linkóháton öt jobbágytelke volt, de ezek közül csak egy volt benépesítve. Volt azonkívül még egy kúriája, egy háromkerekű malma, egy vágásra alkalmas makkoserdeje, rétjei, szántói, halastava és cserjése. Ezek kiterjedését a csornai konvent két királyi ekére becsülte. Szentandráson száz hold szántója és rétje és a Rába vízén halászóhelye volt. Székáson negyven holdra becsülték a lefoglalt szántóföldeket, erdőket, cserjéseket. Gyármán földjén szintén ennyit tettek ki a lefoglalt földek. 2 Ez a perbefejező ítélet azonban korántsem jelentette a Kis­faludiak és Mihályiak közötti viszály végét. Az ítélet meghozatala idején ugyanis Mihályi Péter Rozgonyi István temesi főispán oldalán a török elleni harcokban szerepelt és így nem tudott résztvenni peré­nek tárgyalásán, ahol rokonai sem tudtak megjelenni. A távollétük­ben hozott ítélet ellen a Mihályiak tiltakoztak és panaszukkal a király­hoz fordultak. Zsigmond kérésükre megsemmisítette az ítéletet és elrendelte az ügy újabb tárgyalását. 1 Nagy, I. 566— 570. lk. — Kisfaludy-család levéltára. 2 Nagy, II. 276-279. lk. — Herczegh R. Frigyes i. m. 28-29. lk.

Next

/
Thumbnails
Contents