Sümeghy Dezső: Sopron vármegye levéltárának Oklevél-gyűjteménye. I. rész: középkori oklevelek 1236-1526 (Sopron, 1928)

az oklevélgyűjteményhez csatolt név- és tárgymutató erre nézve némi tájékozást nyújt és mert akkor az egyes, egymással kapcsolatba hozható oklevelek sokszor nagyon is laza összefüggését máshonnan vett adatokkal és főleg részletesebb magyarázó jegyzetekkel kellett volna megvilágítanom. Ez a kiegészítés pedig egyrészt kívül esik azon a fentebb már megjelölt feladaton, melynek elvégzését művem kiadásakor célomul kitűztem, másrészt számomra olyan ujabb elfoglaltságot jelentett volna, amilyenre a levéltárrendezés terhes munkájával súlyosbított hivatalos teendőim mellett nem vállalkozhattam. Végül megemlítem, hogy a szövegközlésnél általában a M. Tud. Akadémia idevonatkozó szabályzatának rendelkezéseit tartottam szem előtt, mégis azzal az eltéréssel, hogy a) a humanista helyesírást mindenütt, tehát az egyöntetűség kedvéért a magánhangzók előtt álló ti-szótagoknál is kerültem (presencia, cercius) és b) az oklevelekben előforduló, középkori időszámítással megjelölt keltezéseket és egyéb időmeghatározásokat nem a lapszélen kivetve, hanem, technikai okokból, magában a szövegben zárójel között tüntettem fel. A b) pont alatt foglaltakhoz helyénvalónak tartom még hozzáfűzni, hogy a régebbi kiadású oklevéltáraknál követett (szerintem amúgy sem helyes, mert félreértésre okot adó) gyakorlattól eltérve, azoknál az okleveleknél, melyeknek keltezése közgyűlések, bírói tárgyalások stb. kezdőnapjától számítandó bizonyos meghatározott számú napra szól (pld. dátum quintodecimo die congregacionis nostre), ennek a keltezésnek pontos, naptár szerinti napra való megfejtését a könnyebb időbeli tájékozódhatás céljából feltüntettem ugyan, de kérdőjellel is megjelöltem. Egyrészt kérdéses ugyanis, hogy pld. a megyei (törvénykezési) ülések 22, napját a közbeeső (talán nem is mindig ismert) ünnepnapok kihagyásával, tehát csakis a gyűlési napokat véve tekintetbe, avagy naptári napok szerint kell-e számítani, illetve melyik módon történt egy-egy adott esetben a keltezés megjelölése ; másrészt nem vitás, hogy a birói tárgyalások (idézések stb.) látszólag szoros időpontja sem meghatározott napot, hanem törvénykezési időszakot jelöl, tehát mindegyik inkább csak terminus, post quem. Ily módon jeleztem tehát, hogy ezek a keltezések csak hozzávetőlegesek, vagyis nem pontos naptári dátumok.

1 1 íme egy példa : a 43- f. sz. oklevélbe foglalt ítéletiével szerint Sopron megye 1377. dec. 14-én, hétfőn, közgyűlést tartott Csepregen,; minthogy ennek a gyűlésnek 6. napja — ugyanézen oklevél szerint — csütörtökre esett, ez a