Varga János: Románok és magyarok 1848-1849-ben (Budapest, 1995)

Végül: a valóban kirendelt katonaság mindvégig barátságos magatartása már a gyűlés alatt meggyökereztette a hiedelmet, hogy a fegyveres erő a románság mellett áll, vagy legalábbis rokonszenvez annak törekvéseivel. A gyűlésen három dokumentum született. Egy esküszöveg, amelyre minden jelenlevő letette hitét, azaz megfogadta, hogy a románság jogos igényeinek érvényesítése végett törvényes úton és a többi erdélyi nemzet bántása nélkül latba veti minden erejét. A másik egy tizenhat-pontos petíció. Az ebben megfogalmazott kívánalmak egy - társadalmi-gazdasági vonatkozású része, a jobbágy rendszer megszüntetésétől a terhek közös viseléséig, a sajtószabadságtól nemzetőrség felállításáig, szerepelt az erdélyi magyar liberálisok programjában is. Akadt viszont benne olyan, a külkereskedelem szabadságával összefüggő követelés, amelynek teljesítése már kívül esett az erdélyi törvényhozás illetékességén. A pontok többsége nemzeti vonatkozású; ezek tartalmi közismertsége miatt a dokumentumnak csupán két, ám egymással szorosan összefüggő elemére szükséges utalni. Az egyik a románság nemzetté deklarálása, amely nemzetnek most kell felszabadulnia az ezeréves - értsd: magyar - elnyomás alól. A másik a magyarországi reformmozgalom „semmit rólunk nélkülünk" híres elvének átvétele és a román nemzeti törekvésekkel történő párosítása. A dokumentum ugyanis leszögezi, hogy az unió a román nemzet mellőzésével nem mondható ki, a románság véleményének kikérésére viszont csakis olyan országgyűlésen kerülhet sor, amelyen a románság a többiekkel egyenrangú nemzetként vehet részt. Ez az állásfoglalás formálisan ugyan nem, gyakorlatilag azonban elutasítása az uniónak. Hiszen az az országgyűlés, amelybe a képviselőket Erdély népei egyazon feltételek alapján választják, ha csak parányi mértékben is, de román többségű lesz; e többség, főleg ha szász támogatást is szerez, feltehetően elveti az unió eszméjét, mert annak elfogadása azzal a következménnyel jár, hogy egy magyarországi közös országygyűlésen a románság nemzetként is kisebbségbe szorul a magyarsággal szemben. Ráadásul egyesülés esetén hatályba lépnek-léphetnek a magyar asszimilációra