Varga János: Románok és magyarok 1848-1849-ben (Budapest, 1995)
tette, hogy nemes elhatározása csak részleges sikert eredményez, egyidejűleg viszont politikai bonyodalmakat okoz. Három nappal később - december 30-án - a Komité szervezésében Nagyszebenben összeül az eredetileg másodiknak meghirdetett román nemzeti gyűlés. Az összejövetel azonban valójában csak a Komité kibővített ülésének tekinthető, mert Bem hadisikerei miatt sem tömegek megjelenésének biztosítására, sem a havasiak részvételére nem kerülhetett sor. Ott vannak viszont a Moldovából és Havasalföldről Erdélybe menekült román forradalmárok képviselői. A tárgy a román igények és követelések újrafogalmazása, illetőleg kibővítése. Minderre Barnut tesz általa fogalmazott, de a Komité elérhető tagjainak észrevételeit is hasznosító szövegezésben javaslatot. Az összegezés megismétli a májusi és szeptemberi balázsfalvi határozatokat, három lényeges ponton azonban túllép azokon. Először is kimondja egy erdélyi, immár alkotmányozó nemzetgyűlés összeülésének, illetőleg az uralkodó által történő összehívásának szükségességét. Olyan nemzetgyűlését, amelyben Erdély valamennyi nemzetének etnikumi számarányhoz igazodó és általános választójog alapján mandátumhoz jutott - képviselői foglalnának helyet. Az uniónak kétségtelenül végleges elutasítása ez a követelés. Ugyanakkor tartalmilag vitathatatlanul demokratikus, teljesedése viszont - mivel a népesség több mint fele a románsághoz tartozik - egyszersmind a román nemzet akaratának maradéktalan érvényesítését jelentené. Az igénylista másik új lényeges pontja nemcsak román nemzetőrség, hanem egyszersmind országos román haderő megszervezésének kívánalma. Ennek realizálása esetén a fegyveres hatalom - a többi nemzetiség háttérbe szorításával vagy egyenesen kizárásával - román kézbe jutna. A harmadik új elem Bálcescu ötletéből került a határozatok közé. Ő javasolta ugyanis, hogy kérjék az uralkodótól a birodalom valamennyi románjának - ideértve a bánságiakat és a bukovinaiakat is - egyesítését Erdély keretében, de a Habsburg birodalmon belül. Bálcescu indítványának elfogadása jelzi, hogy a román mozgalom egyelőre elodázta Nagy-Románia megteremtésének kísérletét, de
