Varga János: Románok és magyarok 1848-1849-ben (Budapest, 1995)

folytatta a törvényhozói munkát. Pedig augusztus végétől Erdélyben egyre erősebben kezdett fújni a vihar előszele. A Balázsfalván hallottak alapján - részint azok balértelmezésével vagy elferdítésével - a hazatérő küldöttek révén terjedni kezdett az a hiedelem, hogy a köznépnek ezentúl nem a törvényes hatóságok parancsait, hanem a Balázsfalváról, illetőleg a nagyszebeni Komitétől érkező utasításokat kell teljesítenie. Ez a hit is közrejátszott a szokványos paraszti engedetlenségként induló, ám vérbe torkolló június eleji mihálczfalvi eseményekben. A helység jobbágyai és a birtokbérlő között földárenda ügyében konfliktus keletkezett. A makacskodó parasztokat a Gubernium engedélyét ehhez megszerző megyehatóság katonai karhatalom kiküldésével kísérelte meg jobb belátásra bírni. A főispán kérésére Puchner ki is rendelte a katonaságot. Korábban csak vonakodva vagy egyáltalán nem tett eleget a jobbágymegmozdulások miatt a tavasz eleje óta megszaporodott ilyen irányú kérelmeknek. De közben a Gubernium előterjesztésére az uralkodó lelkére kötötte a még bécsi központi katonai irányítás alatt álló erdélyi főhadiparancsnokságnak, hogy hatósági megkeresésre mindig biztosítson a kért helyen és időben katonai asszisztenciát. Mihálczfalva lakói azonban hosszas alkudozás és rábeszélés ellenére sem engedték be a faluba a főispánnal és az illetékes szolgabíróval érkező katonákat, sőt ellenállásuk támogattatása végett fellármázták a szomszédos helységeket is. Mikor pedig a katonaság másnap új irányból akart a faluba nyomulni, egy román orvlövész az egyik vitézen, történetesen egy székelyen, halálos sebet ejtett. Erre a türelmüket végleg elveszített katonák - hiába igyekeztek őket a főispán és parancsnokaik kétségbeesetten ettől visszatartani - lőni és kardlapozni kezdtek. A következmény: kilenc halott és tucatnál is több sebesült. A történeteket a Komité és agitátorai a magyar barbárság égbekiáltó példájaként és annak bizonyítékaként kürtölték szét, hogy a magyar urak a békés románokat továbbra is igában tartani, ellenállásuk esetén meg kiirtani szándékoznak. Hiába tárta fel és tette közzé a valóságnak megfelelően az események lefolyását az ügyben vizsgálatot végző vegyes katonai-polgári bizottmány: a románok inkább a Komiténak adtak hitelt.