Fazekas Csaba: Az országos vallásügyi tanács, 1989–1990 (Budapest, 2011)

3. Az Országos Vallásügyi Tanács ülése, 1989. december 15.

— oktatási intézményeknél 20 ezerről 40 ezer Ft/fő/évre,

— idősek napközi otthonánál 6 ezer helyett 9 ezer Ft/fő/évre.179

Az egészségügyi intézmények esetében a támogatást a társadalombiztosítás fogja folyósítani. A költségvetést, a megemelt támogatásokból következően, 20 millió forinttal nagyobb összeg terheli majd. 1990-ben a költségvetés 520 millió forintot tervez a nem állami humán szolgáltatások finanszírozására. Ebből az 520 millióból 137 millió Ft tartalék, ezért van lehetőség a támogatások növelésére. A létszámok és a normatívák alapján a számítások szerint az oktatásra 162 millió Ft-ot, az óvodai ellátásra 2 millió Ft-ot, a szociális ellátásra 213 millió Ft-ot, az öregek napköziotthonaira 6 millió Ft-ot fogunk támogatásként fordítani. Hangsúlyozni kívánom, hogy az új finanszírozási rendszerben nem az államsegélyek megvonásáról van szó, hanem az egyházak működéséhez adandó kiegészítésről, támogatásról.

— Az egyházak adózásával kapcsolatos kérdésekről. Az egyházak egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális célú építkezések, felújítások esetén ÁFA-visszatérítésben részesülnek 1990-től. A műemléki épületek és szolgálati lakások esetében ugyanaz a helyzet. 1989- ben az egyházi műemlék-jellegű épületek felújításához 40 millió Ft állt rendelkezésre ÁFA-visszatérítés céljára. Ekkora összeget terezünk 1990-re is.

— Változtatni fogunk az egyházakkal kapcsolatos egyes pénzügyi szabályozási kérdésekben: így 1990. január 1-től a külföldről devizában érkező adományokat az egyházak saját devizaszámláikon helyezhetik el. Ezzel egyidejűleg a 10 %-os „felár” intézménye megszűnik.

— Az 1990-es évet átmenetnek tekintve, 1991-től további kedvezményeket vezetünk be: emeljük a normatív támogatások összegét. 1991-től a tanácsok és az egyházak hasonló tevékenységeinek normatív támogatása azonos lesz.

— A vállalkozási nyereségadó egyházakat érintő kérdéseiről: az egyházi vállalkozások nyereségéből az egyházi szociális, oktatási, kulturális célokra fordított összegek adóalapcsökkentő tényezőként számolhatók el 1991-től.

— Azt hiszem, egyértelműen kiderül a most elmondottakból is, hogy a pénzügyi kormányzat a maga eszközeivel támogatni kívánja az egyházak tevékenységét.

Németh Miklós miniszterelnök:

— Megnyitom a vitát az elhangzottak felett, kérem véleményeiket.

Dr. Puskái László, bíboros, prímás, esztergomi érsek:

— Tudatában vagyok a költségvetés nehéz helyzetének, ezért az államtitkár úr által vázolt elképzeléseket örömmel üdvözlöm. Helyes intézkedésnek tartom az egyházi devizaszámlák nyitásának lehetőségét, mert — és ezt nem csupán humornak szánom — ha az egyházak a külföldről kapott devizában érkező támogatási összegeket a Váci utcában váltották volna át forintra, azt hiszem, 10 %-nál jóval nagyobb nyereségre tehettek volna szert.

tanulók létszámától függ. In: Magyar Nemzet, 1989. március 24. 2. p.; BÍRÓ IMRE: Képviselői siker az egyházi iskolák javára. In: Katolikus S\ó, 1989. április 23. 1. p.

179 Ez így is történt, az 1990/24. te. (vö. 177. sz. jegyz.) szerint az óvodai ellátás összege megegyezett az 1989 decemberében tervezettel (5000 Ft), a szociális otthonoknál azonban 115000, az idősek napközi otthona esetében pedig 9000 Ft-ra nőtt, az oktatási intézményekét pedig külön bontották, de minden kategóriában megemelték. (Gimnáziumi oktatás: 34000, diákotthoni ellátás: 44000, felsőoktatás nappali hallgatói: 60000 Ft. Utóbbiról a törvény külön hangsúlyozta, hogy a hittudományi egyetemek hallgatóira is vonatkozik.)

87