Fazekas Csaba: Az országos vallásügyi tanács, 1989–1990 (Budapest, 2011)

3. Az Országos Vallásügyi Tanács ülése, 1989. december 15.

Dr. Szigeti Jenő, a Hetednapi Adventista Egyház elnöke:

— Mi hazánkban kis közösség vagyunk, de egyházunk jelentős nemzetközi kapcsolatokkal bír.

— Sok tekintetben hasznára lehetünk az országnak, például úgy, ha jó egészségnevelési, oktatási stb. programokat hozunk be és honosítunk meg, olyanokat, melyek külföldön már beváltak.

— Lelkészképzésünk helyzetéről szólva elmondom, hogy 1945 előtt erre nem volt semmi lehetőségünk, 1945 után a történelmi protestáns egyházak segítségével képeztük lelkészeinket, melyért ezúttal is köszönetemet fejezem ki.

— Most azzal a kéréssel fordulok a kormányhoz, hogy a kisegyházak kaphassanak olyan megfelelő épületet, ahol megvalósíthatják régi vágyukat: az önálló lelkészképzést.

Dr. Kocsis Elemér, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkész} elnöke:

— A miniszterelnök úr expozéjához kapcsolódva tájékoztatom Önöket, hogy a Református Egyház Zsinata nyilatkozatot fogadott el, melyben történelmi felelősségét hangsúlyozva kinyilvánítja, hogy az egyház nem vesz részt pártpolitikai küzdelmekben.164 A nyilatkozatban felszólítunk mindenkit a kormány erőfeszítéseinek támogatására, mellyel az ország nehéz gazdasági helyzetét igyekszik orvosolni. A kormány törekvéseit nagyra értékeljük, aggódunk a gazdaság problémái miatt.

— Az ingadan-ügyekhez szólva: elismerjük azon törvények jogszerűségét, melyek például a földtulajdonok államosítását rendelték el.

— Nem ismerjük el viszont azon cselekedetek jogosságát és igazságos voltát, melyek e törvények megszegése útján azokat a javakat is elvették az egyháztól, amit az államosítási törvények meghagytak.

— Nem ismerjük el annak jogos és igazságos voltát, hogy feloszlatták a diakónus, illetve diakonissza közösségeinket, melyek működését pedig a jog lehetővé tett.

— Elvették egyházunktól azokat az épületeket is, melyekben társadalmi egyesületeink működtek.

— Engedtessék meg felidéznem, hogy volt olyan rendelet, mely a „népelnyomók” ingadanainak államosítása címén egyházi ingatianokat is állami tulajdonba vett, s ezzel az egyházat a „népelnyomók” közé sorolta be.

— Kérem, hogy a jogi kérdések megfontolása során ne hagyjuk figyelmen kívül a nemzetközi jogi szempontokat sem.

— A nemzetközi vonatkozásoknál maradva; vannak országok, ahol az állam közvedenül nem támogatja az egyházakat, de közvetve igen: az egyházaknak nyújtott támogatások az adóalapból leírhatók. Más országokban az egyházi adót az állam hajtja be, s átutalja az egyházaknak. Mi nem kérjük, hogy államilag beszedett egyházadó legyen, de az tartha- tadannak tűnik, hogy egyházi épületek felújításához adózott jövedelmeikből a hívek pénzt adnak össze, s ezt az összeget 25 % ÁFA terheli.

164 A református egyház legfőbb törvényhozó testületé, a Zsinat december 8-án tartotta ülését, ahol számos határozatot hoztak a rehabilitációról, az iskolák ügyében, a Romániában kialakult helyzet, illetve a lelkészek politikai szerepvállalását illetően. (Utóbbit úgy határozták meg, hogy az az egyházi személy, aki országos vagy helyhatósági választáson indulva mandátumot szerez, megbízatása idejére köteles lemondani lelkészi állásáról.) Ld. Reformátusok Lapja, 1989. december 24—31. 4. p.

78